Ne legyen kötelező az egyhangúság, ha az Európai Unió diplomáciai vagy katonai kérdésekben dönt – javasolja az új német kormány, amely nyilvánvalóan így kívánja csökkenteni a vétózás lehetőségét.

Ugyanakkor az uniós hadseregek közötti nagyobb együttműködést szeretné elérni a várhatóan Olaf Scholz vezetésével felálló testület, és ezzel a tagállamok többsége, sőt Washington is egyetért. Joe Biden elnök minden bizonnyal azt is támogatja, hogy Berlinben a jövőben jóval kevésbé tolerálják majd a lengyel és a magyar kormány sajátos értelmezését a jogállamról. Orbán Viktort az uniós vezetők közül egyedül nem hívták meg a demokrácia csúcstalálkozóra, melyet az USA szervez december elején.

Csakis a jogállami normák betartása esetén kapjon pénzt a helyreállítási alapból Magyarország és Lengyelország! Ezt javasolja Brüsszelnek az új német koalíciós kormány, amely hamarosan átveszi az irányítást Berlinben, miután Angela Merkel kancellár 16 év után távozik.

"Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy az eddiginél határozottabban és határidőhöz kötve alkalmazza azokat a meglevő eszközöket, amelyekkel be lehet tartatni a jogállami normákat" – írja a német koalíciós nyilatkozat. A brüsszeli Politico ebből levonja a következtetést, hogy Berlin jóval határozottabb lesz a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, amelyek csakis akkor kaphatnak pénzt a helyreállítási alapból, ha "garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét".

Németországnak "különleges felelőssége van Európa szolgálatában" – hangsúlyozza az új német kormány, amely több ponton is szakít a Merkel-korszak kompromisszumkereső hagyományaival. A zöldek társelnöke, Annalena Baerbock lesz a külügyminiszter, és ez jól mutatja az új irányt. Az Európai Parlamentben a zöldek a magyar kormány leghangosabb bírálói, akik Orbán Viktornak nemcsak a jogállami normák megsértését vetették a szemére, de azt is, hogy olyan autokratikus rendszerekkel ápol kiváló kapcsolatokat, mint Oroszország vagy Kína, miközben hadakozik Brüsszellel.

Mi lesz a pénzügyi szabályokkal?

A pandémia miatt felfüggesztették azt a szabályt, hogy a az államháztartási hiánynak kisebbnek kell lennie a GDP 3%-ánál, és az államadósság nem érheti el a 60%-ot. Minden tagállamban öntötték az állami pénzt a piacokra a pandémia idején, ezért a szabályokat nem lehetett betartani, sőt ez még jövőre sem lesz kötelező. Mi lesz 2023 január elseje után? Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök, akik épp mostanában írnak alá stratégiai együttműködési szerződést, azt támogatja, hogy új szabályok kellenek: magasabban kell megállapítani mind a költségvetési hiány célt, mind az államadósság mértékét.

Az új német kormány szemmel láthatóan még nem döntött erről. A koalíciós nyilatkozatban úgy foglalnak állást, hogy "az uniós szabályok az államadóssággal kapcsolatban megfelelően rugalmasnak bizonyultak". Ez a héják álláspontja. Szerintük 2023-ban vissza kellene állítani az eredeti szabályokat. A német koalíciós nyilatkozatba ugyanakkor az is bekerült, hogy "tovább kell fejleszteni ezeket a szabályokat". Ez arra utal, hogy nem vetik el eleve Macron elnöknek azt az elképzelését, hogy a zöld programokat másképp kellene kezelni, és ily módon emelni lehetne az előírt 3, illetve 60 százalékon.

Abban viszont határozott az új német kormány, hogy "a helyreállítási alap korlátozott mind időben, mind pedig összegben". Vagyis a jövőben Németország egyelőre nem kívánja felvállalni a közös adósság kockázatot az Európai Unió többi államával – írja a brüsszeli Politico.