Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az afrikai államok gazdasága 25 év óta először recesszióba jutott a koronavírus-járvány miatt. Adósságválság fenyeget, mert Afrika adóssága megkétszereződött 2008 és 2019 között, részesedése a GDP-ben 28 százalékról 56 százalékra emelkedett.
A Nemzetközi Valutaalap szerint egyre több afrikai állam kerül a pénzügyi csőd közelébe: számuk hat év alatt hatról tizenháromra emelkedett. Szerencsére mintegy 30 afrikai állam adósságainak visszafizetését a G20 országok befagyasztották a pandémia miatt. Csakhogy a határidő 2021 végén lejár, így kérdés, mi lesz ezután.
Adósságcsapda
Ezzel vádolta meg Kínát az Egyesült Államok külügyminisztere, amikor megtette első útját Afrikában. Antony Blinken kijelentette: "Mi úgy adtunk kölcsönöket Afrikának, hogy azokat a szóban forgó államok kezelni tudták."
Peking állítása szerint épp ezt használta ki: kölcsönt ajánlott akkor is, ha annak a visszafizetési kockázata olyan magas volt, hogy azt az amerikaiak és az európaiak nem vállalták. Ezenkívül még volt és van egy fontos szempont: a kínaiak nem támasztanak politikai feltételeket. Befolyásuk növelése érdekében minden rendszernek adnak kölcsönt, ha ez Peking érdekében áll. Az USA és európai szövetségesei gyakran kötik politikai feltételekhez a kölcsönöket, és ezt sok afrikai vezetésben úgy értékelik, hogy az egykori gyarmattartó államok és az USA beavatkoznak a belügyekbe.
El lehet-e törölni az adósságokat?
Emmanuel Macron francia elnök ezt javasolta 2020-ban a koronavírus-járványra hivatkozva. Neki köszönhető elsősorban az, hogy a szegényebb afrikai államok adósságtörlesztését befagyasztották a G20 államok.
Maga Macron időközben rájött, hogy ez kevés. "A múlt receptjei ma már nem működnek" – jelentette ki Párizsban azon a csúcstalálkozón idén májusban, melyen a szegény afrikai államok vezetőit látta vendégül.
És hogy mit javasolt Macron? New Dealt Afrikának. Ennek lényege az, hogy nemcsak az államok, hanem a magántőke is vegye ki a részét Afrika fejlesztésében. A pandémia miatt ugyanis Franciaország, az USA és Nagy Britannia annyira eladósodott, hogy nem vállalhatja fel Afrika finanszírozását.
Macron arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég, ha a nyugatiak eltörlik az adósságot, mert ma már a kínaiak adják a legtöbb kölcsönt. Ők pedig nem tagjai a párizsi klubnak, amely a nyugati hitelnyújtókat egyesíti.
Mire költik a kölcsönöket Afrikában?
Nem annyira termelő beruházásokra, amelyekből azután vissza lehetne azokat fizetni, hanem jórészt az infrastruktúrára. Ennek nemcsak az az oka, hogy Afrika infrastruktúrája igen elmaradott, hanem a nyugati vádak szerint az is, hogy a helyi elitek itt tudják a legjobban lenyúlni a külföldi kölcsönöket. A korrupció az egekig ér Afrikában, és a helyi elitek megvásárlásában a kínaiak lefőzték a Nyugatot.
"Ha nem lesz átláthatóbb a kormányzás Afrikában, ha az ottani vállalkozások nem kapcsolódnak be a globális ellátási rendszerbe, és az infrastruktúra továbbra is gyenge marad, akkor a kontinens permanensen pénzügyi függésben marad a Nyugattól, Kínától és a külföldi magán befektetőktől" – írja a párizsi Le Monde.
