szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

A háború még a Covid utáni újraindításnál is nagyobb kockázatot jelent, Peking emiatt lépett.

Kína 300 millió tonnával növeli szénkitermelését. Ezt Li Ko-csiang kormányfő személyesen jelentette be. Kína hatalmas összegeket fordít a klímaváltozás elleni küzdelemre, de az energiabiztonság miatt növeli a környezetszennyező szén kitermelését, holott sok nagyvárosban nem könnyű levegőt venni. 

Pekingben nem feledkeztek meg arról, hogy 2060-ra karbonsemlegességet ígértek önmaguknak és a világnak. Ezzel pontosan szembemegy a szénkitermelés fokozása. Az energiabiztonság azonban jelenleg felülírja a környezetvédelmi szempontokat Kínában is, ahol minden más országnál többet költenek a megújuló energiaforrásokra.

4,03 milliárd tonna szenet bányásztak Kínában tavaly. Ha idén ezt még 300 millió tonnával növelik, akkor ez új rekord lesz annak ellenére, hogy a kínaiak letették a nagy esküt a szénfelhasználás csökkentésére. Olyannyira nagy az energiahiány a világ második legnagyobb gazdaságában, hogy bezárásra ítélt bányákat is újranyitnak, a bezárási határidőket pedig módosítják. "Fenn kell tartanunk a gazdasági fejlődést, és ehhez energia kell" – indokolta a döntést Li Ko-csiang miniszterelnök, aki arra utalt, hogy tavaly energiahiány alakult ki, amikor újraindult a gazdaság. Sok üzemet átmenetileg be kellett zárni, mert nem volt elég villamos áram. Kínában még mindig szénből állítják elő az áram 60%-át.

Csökkenteni akarják az importfüggést

Az Ukrajnában folyó háború rádöbbentette arra Pekinget is, hogy az importfüggés az energiaszektorban nagyon kockázatos. A szén ára is emelkedni kezdett a háború következtében. A Nyugat szankciókkal akadályozza az oroszok szénexportját, Moszkva kelet fele fordul. Maga Putyin elnök mondta el egy tanácskozáson, hogy azokat az energiahordozókat, amelyeket nem tudnak eladni Nyugaton, majd eladják Keleten. Oroszország már a háború előtt is Kína második legnagyobb szénszállítója volt Indonézia után. Rövid távon beválhat Putyin számítása: az orosz szénexport Kínába márciusban 1,4 millió tonna volt, míg egy évvel korábban csak 590 ezer tonna. A hazai termelés felfuttatásával a kínaiak ki akarják váltani az import jó részét – írja a francia üzleti lap, a Les Échos pekingi tudósítója.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!