Az indiai diplomácia semleges közös közleményt akar, nem pedig olyat, mint amilyet a kínaiak és az oroszok szeretnének: az Egyesült Államok elítélését a szankciók miatt. A Times of India ezenkívül arra is felhívja a figyelmet, hogy Modi miniszterelnök meg kívánja akadályozni a BRICS bővítését. Delhiben a külügyminisztérium kiadott egy közleményt, melyben elítéli azt, hogy a BRICS az utóbbi időben a fejlődő világ szóvivőjeként próbál meg fellépni.

„India a BRICS-en belüli együttműködést hangsúlyozza a Covid–19 elleni küzdelemben, a világkereskedelemben, a környezetvédelemben és a terrorizmus elleni harcban” – írja a külügy Delhiben. Pekingben és Moszkvában mást tartanak fontosnak: alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer kidolgozását. A pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times például interjút közöl egy orosz bankárral, akinek bankját kizárták a Swift rendszerből Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Jüan kontra dollár?

Hszi Csinping elnök bevezető beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a BRICS országoknak fokozniuk kell az egymás közötti online kereskedést és a saját valutájuk használatát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki első alkalommal szerepelt fontos nemzetközi eseményen azóta, hogy Oroszország megkezdte háborúját Ukrajna ellen (február 24.), azt sürgette, hogy hozzanak létre tartalék valutát, melyet mindenki elfogad. Putyin egyik bankára, akit a Global Times videón interjúvolt meg, ki is fejtette, hogy mit szeretnének az oroszok. Szergej Sztorcsak a VEB bank egyik vezetője elmondta: „független nemzetközi pénzügyi rendszerre van szükség, melyben a BRICS államokon kívül mások is részt vehetnének. A közös tartalékvaluta lehetne a kínai jüan vagy valami más. Ezt meg kellene vitatni a kínai elnökség évében.”

Az orosz bankár, aki a saját bőrén érzi azt, hogy mit jelent, ha valakinek a bankját kizárják a nemzetközi fizetési rendszerből, azt javasolja, hogy “a jelenlegi rendszerrel párhuzamos globális pénzügyi rendszert kell kiépíteni a következő években”.

A kínaiak trójai falóként használják Putyint, aki az Ukrajna elleni háború miatt pária lett a világpolitikában, a valóságban pedig „Peking vazallusa” – ahogy azt a Politico megfogalmazta.

Cao Heping, a pekingi egyetem közgazdásza a már működő CIPS rendszerre hívta fel a figyelmet. Ez a kínai fizetési rendszer tavaly 80 ezer milliárd jüanos forgalmat bonyolított le, ez dollárban 11,91 ezer milliárd. Ez már önmagában sem jelentéktelen összeg, de a dinamika még fontosabb: az előző évhez képest ez 75 százalékos növekedést jelent.

India semmiképp sem fogadhatja el mindezt, hiszen nemrég csatlakozott a Quadhoz. Ez a négyes szövetség az USA-ból, Japánból, Ausztráliából és Indiából áll. A fő célja épp Kína előrenyomulásának megállítása Ázsiában és az egész globális gazdaságban – emlékeztet a Bloomberg.