A katatörvénnyel egyszerre megjelent az extraprofitadókról szóló 197/2022. számú kormányrendelet módosítása a Magyar Közlönyben. A június 4-i jogszabályt rohammunkában szövegezhették, mert több ponton is most jutottak el oda, hogy a hibákat vagy nem pontos megfogalmazásokat kijavítsák.

Van azonban néhány érdemi módosítás is. Ezek közül közérdeklődésre tarthat számot az, hogy kicsit engedtek az értékpapírügyletekre is bevezetett tranzakciós illetékből – írja a Bank360.hu. Az eredeti rendelet szerint csak akkor nem kell ilyen esetben 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos tranzakciós illetéket fizetni a pénzügyi eszköz vétele után, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

Ez most kiegészült egy újabb mentességgel: nem kell a tranzakciós illetéket fizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik. Ezzel lényegében kiküszöbölik azt, hogy az értékpapírügyleteknél azt a tranzakciót is megadóztassák, amit az átutalásoknál nem. Ott ugyanis a magánszemélyek bankszámlájáról történő átutalás 20 ezer forintig illetékmentes.

Az értékpapírügyleteknél szigorítás, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtóknak is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket. Ez az eredeti jogszabályban csak a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzőkre vonatkozott (ilyen például a Revolut vagy a Wise). Azzal most lényegében a hazai befektetési szolgáltatók versenyhátrányát küszöbölik ki, hogy ezt kiterjesztik a határon átnyúló szolgáltatásként megvalósított értékpapírügyletekre is – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

A rendelet módosítása a bankok extraprofitadóját is pontosítja. Az nem változik, hogy az adó alapja a helyi adó megállapításához meghatározott nettó árbevétel. A módosítás szerint viszont ebbe nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, valamint a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként számoltak el.