„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A sokaknak “lakossági piaci árat”, vagyis költségnövekedést jelentő új rezsiszabályok megjelenése után is sok még a nyitott kérdés, tisztázatlan vagy nehezen értelmezhető részlet. A hvg.hu is összeszedett néhány ilyet, ebből pedig látszik, hogy a csütörtökön megjelent rezsirendelet talán több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.
Kérdései vannak a rezsiről? Összeszedtük, amit eddig tudunk róla
Váratlan módon nem percekkel éjfél előtt, hanem már reggel megjelent a Magyar Közlöny, benne a rezsicsökkentés eddig megismert formájának végét rendező szabályokkal - igaz, több részletszabályra még várunk. Összegyűjtöttük, mi mindent érdemes tudni az új helyzetről, és mi az, amire még most sem kaptunk választ.
A hvg.hu néhány, még nyitott kérdésre próbált választ kapni a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, ám végül a Technológiai és Ipari Minisztériumtól kaptunk választ. Pontosabban egy rövid tájékoztatást, mert kérdéseinkre nem tudott a tárca válaszokkal szolgálni. Viszont megnyugtattak:
A mai bejelentések a mostani döntésekről szólnak, emellett az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs folyamatosan vizsgálja a többi még rendezendő kérdést, tipikus élethelyzetet.”
Ez azt jelenti, hogy az egy hete bejelentett, a kormány által újonnan kitalált, jogilag eddig nem létező kategória, az energia-veszélyhelyzet bejelentésével együtt létrehozott Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs dönt ezek szerint a rezsitémában a részletszabályokról.
Talán megoldást találnak a hvg.hu által felvetett kérdésekre is. Ezekből pedig van bőven, hogy csak néhányat említsünk közülük:
- Mi az eljárás a feltöltőkártyás fogyasztóknál, náluk hogyan érvényesíthetők a fogyasztási határok és a kedvezmények, amikor fix összegért vásárolnak egy adott mennyiséget?
- A korábban megállapított – adott esetben magas – átalányfogyasztás alapján fizető, de mostantól spórolni kívánó fogyasztók esetében tervezik-e kötelezően előírni a szolgáltatóknak, hogy ajánlják fel az új fogyasztás alapján a korábbi átalányösszeg korrekcióját, vagy az áttérést az átalányosról a leolvasósra?
- Ugyan a hivatalos közlés szerint a H tarifa kedvezményes ára megmarad, de a korábbi ígéreteknek megfelelően terveznek-e szociális szempontokat érvényesíti azok esetében, akik villannyal fűtenek, de nem H, hanem normál tarifával (például olajradiátorral, hősugárzóval, padlófűtéssel, stb.)?
- Tervezik-e feloldani valahogy azt az ellentmondást, hogy akiknek az éves fogyasztása összességében bár alatta marad a kedvezményre jogosító szintnek, a hullámzó fogyasztás miatt egy-egy adott hónapban mégis fölé kúszhat a határnak a fogyasztása, emiatt viszont piaci árat kénytelen a többletre fizetni – ezt egy éves elszámolásnál utólag korrigálnák/visszatérítenék?
- A nagycsaládosok kedvezménye 3 gyerekes családoknál magasabb limitet (2329 köbméter) jelent, és minden további gyereknél még 300 köbméter kedvezményes fogyasztás jár, de mindez csak a gázra vonatkozik. A villamosenergia-fogyasztásra miért nincs szintén nagycsaládos kedvezmény?
- A gyerekek után járó kedvezmény miért nem érinti a csak kettő vagy egy gyerekes háztartásokat?
- Egyáltalán ki számít gyereknek: mi számít a rezsiszabályok szempontjából? Az életkor, ha 18 év alatti vagy ha a szülő családi pótlékra jogosult? Az otthon élő, mondjuk két egyetemista gyereket is soraiban tudó család például semmilyen kompenzációra nem számíthat?
