Moszkva határozatlan időre felfüggesztette a gázszállításokat az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéken – egész pontosan a szállításokat nem indította újra egy tervezett karbantartási leállás után. Ez egyébként nem volt teljesen váratlan, Európában már a tervezett leállítás előtt nagy valószínűségű forgatókönyvként tekintettek a vezeték tartós leállítására. Az oroszok szerint a csővezetéket azért nem lehet újraindítani, mert olajszivárgást észleltek egy, a gázáramlás fenntartásához szükséges turbinában, a problémát pedig nem lehet elhárítani az Európai Unió által bevezetett gazdasági szankciók miatt.

A csővezeték fenntartásáért alapesetben felelős német Siemens szerint az orosz állítás nem igaz, az ilyesfajta meghibásodás a napi rutin kategóriájába esik, nem indokolja az üzemelés leállítását és a helyszínen javítható (vagyis nincs szükség az üzemelés leállítására, a turbina kiszerelésére majd visszaépítésére stb.). A Gazprom orosz állami gázcég szerint a hibát a Siemensnek kellene elhárítania, ám a Siemens szerint nem kaptak megbízást a Gazpromtól a javítás elvégzésére.

Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő szeptember 5-én, hétfőn mindenesetre sietett leszögezni, hogy ha a nyugati szankciókat feloldanák, akkor azonnal elhárulna minden akadály a vezeték normál üzemeltetése elől. Vagyis lényegében ki lett mondva, hogy Moszkva a nyugati szankciók feloldásához kötötte a gázszállítások helyreállítását.

Az Északi Áramlat gázvezetéke, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Lubmin

AFP / Odd Andersen

Moszkva igyekszik minél feljebb verni az árakat

A szankciók visszavonására – legalábbis a közeljövőben – aligha van esély, innentől fogva az a nagy kérdés, hogy az Északi Áramlat kiesése mit jelent az európai gázellátás szempontjából, illetve mit jelent a szállítások leállása miatti bevételkiesés Oroszország számára? Európának ugyanis gázra van szüksége, míg Oroszországnak a gázexportból származó bevételre.

Moszkva számára a folyamatok kedvezőek, amennyiben minél nagyobb a gázhiány, annál magasabb a gáz ára. Sőt, ami azt illeti, már a gázhiánnyal kapcsolatos hírek fölfelé hajtják a gáz szabadpiaci árát – ebből a szempontból a legmeghatározóbbak a TTF holland gáztőzsde határidős árai. Az Északi Áramlat határozatlan idejű leállításának hírére az árak kilőttek, volt olyan pont hétfőn, amikor a gáztőzsdei árak napon belül 35 százalékos pluszban jártak. A gázárak mostanában 400 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban voltak.

A magas gázárak azt jelentik, hogy Oroszország kevesebb gáz eladásával is pénzénél van, vagyis kevesebb gáz leszállításával ugyanannyi (vagy több) bevételre képes szert tenni. Ennek tükrében Moszkvának kimondottan érdeke, hogy szűkítse a kínálatot, illetve hogy fenntartsa a bizonytalanságot és feszültséget keltsen.

Oroszország többet nyert az olaj-, gáz-, és szénexportjából, mint amennyit a háborúra költött

Brüsszelben megtartották a nyolcadik EU-Ukrajna társulási tanácsi ülést, aminek azért volt különös jelentősége, mert most első ízben vett részt ezen az ukrán fél, mint uniós tagjelölt ország. Az eseményen több megállapodást is aláírtak.

Ugyanakkor persze Oroszországnak jó, ha közben azért értékesít is gázt. A nyugati irányú export nem lehetetlenül el az Északi Áramlat leállításával. Ott van a Lengyelországon át vezető Jamal vezeték, amit tavasz óta ugyan nem használnak exportra, de a lehetőség adott. Ott van az Ukrajnán át vezető Testvériség gázvezeték, ami évtizedekig a fő exportútvonal volt, és amelyen a háború közepette is zajlanak a szállítások, bár csak a lehetséges kapacitás töredékén. És ott van a Déli Áramlat, amely Törökországon és a Balkánon keresztül éri el Európát. Magyarország jelenleg ezen keresztül kap gázt a Gazpromtól – újabban a hosszú távú gázszerződésen felüli mennyiségben, ám a szabadpiaci, sőt annál magasabb áron.

Az orosz energiaexport-árbevétel nagy része egyébként nem a gáz-, hanem az olajexportból származik. Az OPEC+ olajkartell épp a minap döntött a kitermelés enyhe visszafogásáról, ami felfelé hajtja a világpiaci olajárakat. Az orosz Ural olajfajta ára még mindig nyomott az Európában irányadó Brentéhez képest, mivel az orosz olajat a szankciók miatt nehéz értékesíteni. De az OPEC döntése így is jó hír Moszkva számára, hiszen növeli az olajból származó bevételeit, így pedig növeli az Európával szembeni gázjátszma mozgásterét.

Eközben a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7 csoport arról egyeztetett, hogy árplafonban állapodnak meg az orosz olajra. Az árplafont olyan szinten húznák meg, amely mellett Oroszország számára még megéri olajat exportálni, ám Moszkva mégsem tesz szert jelentős bevételekre. Az ilyen irányú törekvéseket aligha nézik jó szemmel Moszkvában, az Északi Áramlat leállítása erre adott válaszreakció is lehet.

Képünkön a hazánkat is gázzal ellátó Déli Áramlat gázvezeték szerelése a szerbiai szakaszon 2013.11.24-én

MTI / EPA / Koca Suleymanovic

Van elég gáz (még), csak nagyon drága

Oroszország számára járulékos nyereség az Európai Unió elleni gazdasági háborúban, hogy az energiaellátással kapcsolatos félelmek az európai részvényárfolyamoknak és az euróárfolyamnak is ártanak. Mint most is, az Északi Áramlat lekapcsolásának hírére az euró árfolyama megroppant, a dollárral szemben 20 éves mélypontjára zuhant. Az árfolyamesés egyébként 7 százalékos volt, egy euró kevesebb, mint 98 dollárcentet ért – miközben hosszú évek óta az euró erősebb, már a paritás (amikor egy euró épp egy dollárt ér) elérése jelentős mélypontnak számított.

A szakértői vélemények szerint az Északi Áramlat leállítása jelenleg nem okoz gázellátási problémákat, a vezeték amúgy is csak 20 százalékos kapacitáson üzemelt, ráadásul alternatív forrásokból pótolható az azon keresztül érkező mennyiség.

Vagyis egyelőre az Északi Áramlat leállítása Európa számára nem azért probléma, mert anélkül nincs elég gáz, hanem mert a meglévő gáz ára még följebb megy. Miközben egyébként épp most lesz a gázév fordulója, amikor a nagyfogyasztó vállalkozások leszerződnek az energiakereskedő cégekkel a következő évi (vagy több évi) mennyiségekre és árakra. Arról nem beszélve, hogy a magas energiaárak az európai lakosságot, vagyis az európai kormányok választópolgárait is sújtják.

Ezt pedig a kormányokat is tettekre sarkallja: Berlin 65 milliárd eurós mentőcsomaggal készül megsegíteni a legnehezebb helyzetbe került háztartásokat és vállalkozásokat. Finnország 10 milliárd euróval tervezi támogatni energetikai cégeit, Svédország pedig 250 milliárd koronával (körülbelül 23 milliárd euróval).

Magyarországon az állami MVM energiacégnél csapódik le a magas gázimportár és a nyomott lakossági fogyasztói ár különbözete. Az MVM ezermilliárd forintos nagyságrendű veszteségét az államnak kell majd rendeznie. Az MVM veszteségeit valamelyest mérsékli, hogy a kormány elengedte a rezsicsökkentést, és bevezetett egy második, magasabb díjú ársávot. Arról egyelőre nincs hír, hogy a magyar kormány a vállalkozásokat és az önkormányzatokat támogatná az elszállt energiaköltségek miatt – pedig számos önkormányzat már intézménybezárásokat jelentett be a kigazdálkodhatatlan pluszköltségek miatt.

Télen lehetnek gázkorlátozások

Ellátási problémák tehát még nincsenek, de más lehet a helyzet az év későbbi részében, amikor a hideg idő beköszöntével megugrik a gázfogyasztás. Az európai gáztározók összességében 80 százalékos töltöttség fölött járnak, ám országonként különböző, hogy a tározói kapacitás a fogyasztás mekkora hányadát képes fedezni import nélkül. Klaus Müller, a német hálózatfelügyeleti szerv elnöke szerint Németország nagyjából 2,5 hónapig képes fedezni gázigényeit pusztán a tározókból. Más szóval Németország nem lenne képes kihúzni a telet csak a gáztározókból.

Természetesen nem csak Oroszország létezik, mint importforrás, de különösen a magas téli fogyasztás mellett pótolhatatlan. Fontos opció a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala, de télen az LNG-kínálat szűkös lesz, különösen, hogy Európának Ázsiával is versenyeznie kell a forrásokért.

Az Európai Unió kész reagálni arra, ha Oroszország továbbra is, vagy fokozódó mértékben fegyverként használná az energiakereskedelmet – nyilatkozta Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa. „Természetesen takarékoskodnunk kell az energiával, osztoznunk kell az energián, de a tartalékaink magas szinten állnak és nem félünk Putyin döntéseitől” – mondta.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa

AFP / Valeria Mongelli

A német kormány továbbá bejelentette, hogy két leszerelés alatt álló nukleáris erőművet tartalékban tart télire, ha szükség lenne rájuk. (Az áram- és a gázfogyasztás összefüggnek, mivel az áramtermelés jelentős részét gáztüzelésű erőművek látják el.)

Mindezzel együtt előfordulhat, hogy Európában nem lesz elég gáz télen. Ez függ attól, hogy mennyire lesz hideg, hogy Oroszország mennyire fogja vissza a gázszállításokat (vagy esetleg teljesen leállítja-e azokat), és hogy mennyi gázt sikerül Oroszországon kívülről beszerezni. Mindenesetre a lakossági fogyasztás korlátozása az utolsó lépés (nemcsak Magyarországon, de Németországban és a többi uniós országban), jelen állás szerint nem reális forgatókönyv, hogy a lakosságnak fűtetlen otthonokban kellene dideregnie a télen. Természetesen az ipari fogyasztók korlátozása is fájdalmas lépés volna, hiszen az gazdasági visszaeséssel, növekvő munkanélküliséggel stb. járna. Miközben az európai gazdaságot és lakosságot a magas árak már most nehéz helyzetbe hozzák.