Biomasszával működő, konténeres, kazánokkal kívánja kiváltani az állam a gázfelhasználást legalább 400 intézménye esetében, legalábbis erről beszélt a minap Palkovics László technológiai és ipari miniszter. Részleteket ugyan nem árult el, de igyekeztük összeszedni, mire számíthatnak az érintett intézmények, hogyan működik egy ilyen kazán és várhatóan mennyibe kerül majd.

Egy-egy konténeres kazánt teljesítménytől, mérettől, a tüzelőanyag fajtájától, a fűtés típusától függően a megrendelő igényei alapján szoktak összeállítani. A fűtőanyagot nézve számos lehetőség van, akár fűtőolajos, sőt akár gázfűtéses megoldás is szóba jöhet, a fűtési rendszert tekintve pedig vizes központi fűtés vagy légbefúvásos megoldások is léteznek.

Nehezen fog összejönni a 25 százalékos gázspórolás a hivatalokban

Bár a hőmérséklet alacsonyan tartásával számottevő energiamegtakarítást lehet elérni az épületekben a fűtési szezonban, és van pár trükk, amivel tovább is lehet ezt fokozni, ez nem biztos, hogy elég lesz ahhoz, hogy negyedével csökkentsék a hivatalok gázfelhasználását. Energiahatékonysági beruházás vagy az épületek bezárása és home office nélkül nehéz lesz teljesíteni a kormány elvárásait.

A miniszter biomasszával működő kazánok beszerzéséről beszélt az Atv.hu-nak, a fűtési rendszerre nem tért ki. Az biztos, hogy a biomasszával működő kazánokkal valóban ki lehet váltani a gázfogyasztást, és eleget lehet tenni a kormány múlt heti döntésének, hogy 25 százalékkal csökkentsék gázfogyasztást az állami intézményekben.

A konténeres kazánokkal akár egy családi ház vagy egy közintézmény épületének fűtését, melegvízellátását is biztosítani lehet, de az nem jellemző, hogy szállításra készen állnának a forgalmazóknál vagy a gyártóknál, hiszen megrendelésre készülnek – mondta a hvg.hu-nak Ritter Szilveszter, a fűtéstechnikai eszközöket, köztük konténeres kazánokat is forgalmazó Biokopri Kft. ügyvezetője.

Konténeres pellet-kazán: bal oldalt (a nyitot ajtónál) a kazánház, jobb oldalt a pellet-tároló

Biokopri Kft.

A forgalmazó szerint egy ilyen berendezés összeállítása úgy történik, mintha egy az adott helyszínen szerelnének fel egy oda teljesítményben megfelelő kazánt: épp csak nem az épületbe, hanem egy megfelelő méretű konténerbe építik be a segédberendezésekkel együtt, valamint látják el a szükséges csatlakozásokkal, amivel például a központifűtés- vagy a melegvízelőállító-rendszerhez lehet kapcsolni.

Bár olcsóbb lehet egy adott helyszínen közvetlenül az épületbe beépíteni egy új biomasszakazánt, korántsem biztos, hogy ehhez adottak a feltételek, például, hogy van-e megfelelő méretű helyiség vagy megfelelő kémény. A konténeres megoldás ennél valamivel drágább, viszont praktikus: minden elő van benne készítve, bárhova el lehet vinni, ha épp máshol lenne rá szükség, és a telepítése is gyorsabb, emellett a kezelése sem ördöngösség, a beüzemelésnél meg lehet tanulni. Ráadásul az ilyen rendszerek többségénél már elérhető távoli hozzáférés és applikáció is. Ezek segítségével a felhasználó, vagy akár a szerviz is kaphat információt a rendszer működésről anélkül, hogy ott kellene lennie a helyszínen – írta megkeresésünkre Ritter Szilveszter.

A négyszáz konténeres biomasszakazán beszerzése a forgalmazó szerint a fűtési szezon végéig megoldható, ha a hazai, és az európai gyártói kapacitásokkal is számolunk. Ez még annak ellenére is összejöhet, hogy a gyártóknak jellemzően nem a konténeres megoldás a fő profiljuk, és jelenleg erős a kereslet: újabban már vállalkozások, de családi házak, magánszemélyek is mérlegelik ilyenek beszerzését.

Az már más kérdés, hogy mely intézmények esetében lehet megoldás egy ilyen konténer, aminek magának is kell hely, lehetőleg az épület közelében, itt is meg kell oldani az égéstermék elvezetését, lehetőleg úgy hogy az ne zavarja a környezetet, ráadásul a biomassza felhasználású rendszer esetén arra is figyelni kell, hogy egyszerűen lehessen megoldani a tüzelőanyag-utánpótlást, a kazán takarítását és a keletkező hamu elszállítását – figyelmeztetett a szakember.

A konténeres kazánok beszerzésének elsődleges célja a gázmegtakarítás, de jelen árak mellett várhatóan olcsóbban is lehet majd velük fűteni, mint gázzal, legalábbis az alapján, hogy Balassagyarmat polgármestere a napokban köbméterenként 1600 forint feletti gázárajánlatról számolt be.

Közel 17-szeres ajánlatot kapott tíz város és egy budapesti kerület földgázra az MVM-től

Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere nem először bírálja a kormányt a rezsicsökkentés átszabása miatt.

A témát ugyancsak feldolgozó VGF&HKL épületgépészeti szaklap a balassagyarmati gázárajánlat és a faalapú tüzelőanyagok piaci árai alapján úgy számolt, hogy 1 kWh hőenergiát

• gáz esetében 160,
• fapellet esetében 60-62,
• faapríték esetében 16 forintért tud előállítani egy-egy nem lakossági felhasználó, vagyis nem csak gázmennyiségen, de a költségeken is tud spórolni a biomassza-kazánokkal, amennyiben nem változnak a fenti árak.

Az ilyen összehasonlítások nem számolnak az adott rendszer hatásfokával – hogy az adott tüzelőanyagban rejlő fűtőértéket milyen veszteséggel fordítja az épület helyiségeinek felmelegítésére az adott kazán –, vagy az adott épület hőtechnikai jellemzőivel – hogy mennyire tartja a meleget, milyen a hőszigetelése, a nyílászárói. Mindenesetre a korszerű, lambda-szondás vezérléssel ellátott pellet- vagy faapríték-kazánok hatásfoka vetekszik a modern kondenzációs gázkazánokéval: 90 százalék körüli.

Ennek a spórolásak is meg lesz azonban az ára. Azt ugyan még nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a 400 konténeres kazán beszerzése, hiszen egy ilyen rendszer sok összetevőből áll, és az ára, már csak a teljesítménytől függően is, meglehetősen tág keretek között mozog, vannak mindenesetre adatok, amikből ki lehet indulni.

Német oldalakon a kisebb, családi ház méretű épületek esetében szóba jöhető 20-40 kilowattos teljesítményű mobil hőközpontok árát 3000-6500 euro (1,2-2,6 millió forint) közé taksálják, de egy nagyobb épület fűtéséhez szükséges, több száz, akár ezer kilowattos rendszer – amit feltehetően tudnia kell majd a 400 beszerezni kívánt eszköznek – ennél jóval drágább is lehet. Egy közepes, legfeljebb 350 kW-os hőközpontot 17-18 millió forintnak megfelelő euróért kínálnak, de a legfeljebb 1000 kW-os mobil fűtőkonténer már 40 millió forintnyi eurót is kostál.

Egy, a hazai gyártásra rálátó forrásunk szerint az itthoni gyártók ennél olcsóbban tudnak majd szállítani, de darabonként így is tízmilliós nagyságrendű költséggel lehet számolni. Az áremelkedés ugyanakkor ebben a szegmensben is érezhető, forrásunk például jelezte, hogy a korábban viszonylag olcsón megvásárolható szállítmányozási konténerekből hiány van, így ezt sokan maguk gyártják le, a két évvel ezelőtti költség duplájáért.