Majdnem 400 milliárd forint hiányt hozott össze a magyar külkereskedelem egyetlen hónap alatt

Ugyan a nap legfontosabb adata az, hogy EU-rekorder lett a magyar infláció, ezzel egy időben még egy egészen tragikus számot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal: csak októberben 392 milliárd forint hiányt hozott össze a magyar külkereskedelem. Ennyivel több pénzt fizettünk a Magyarországra behozott külföldi termékekért annál, mint amennyiért külföldre sikerült eladni magyar árukat.

Ez az elmúlt évek harmadik legrosszabb havi adata – a két legrosszabb az idén augusztusi és a júliusi volt, a negyedik pedig a szeptemberi.

Az idei első tíz hónapban összesítve több, mint háromszor akkora a hiány, mint amekkora tavaly ugyanekkor a többlet volt (+730 milliárd forintról változott -2656 milliárdra).

Ez ugyan annyira nem feltűnő szám első ránézésre, mint egy inflációs adat, de a hatása így is nagyon súlyos lehet. Azt jelenti ugyanis, hogy hiába nő a GDP, a megtermelt többletjövedelem jókora része elmegy arra, hogy külföldi termékekkel – a korábbi hónapok számai alapján nagyrészt energiahordozókkal – ellássuk magunkat.

Hiába van bármekkora GDP-növekedés, ha elviszi az import

Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.