„Nem várunk tovább a kormányra” – a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes ezzel jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat túlélőtervet készít, mivel Budapest nyárra csődbe mehet, ha a kormány nem segít. Kiss akkor azt mondta, hogy a kormány mindaddig nem reagált segítségkérésükre, hiába tárgyalt a Belügyminisztériummal, a Miniszterelnökséggel és a Pénzügyminisztériummal is.

A főváros ezen a héten bejelentheti, hogy meg fogja tagadni az államkassza felé a szolidaritási hozzájárulás megfizetését.

Erről szóló értesülésünket Élő Norbert, a főváros DK-s gazdaságfejlesztési tanácsnoka is megerősítette.

Élő lapunknak arról beszélt, hogy 2023-ban szolidaritási hozzájárulásként az állam 54 milliárd forintot vár el a fővárostól, ez az, amit a Fővárosi Önkormányzat nem fog befizetni.

Úgy tudjuk, ezt a Fővárosi Önkormányzat szerda délelőttre összehívott sajtótájékoztatóján készülnek bejelenteni.

A szolidaritási hozzájárulást, vagy másnéven a szolidaritási adót a kormány a tehetősebb önkormányzatokra vetett ki, az adót a központi költségvetés vonja le az önkormányzatoknak juttatott támogatásokból, majd ebből biztosít többletforrást a szegényebb önkormányzatoknak. Lapunknak több település polgármestere is azt mondta, hogy

lehetetlen az, hogy egy település ne fizessen szolidaritási adót, hiszen azt a Magyar Államkincstár azonnal inkasszózza, amikor kiutalja az adott településnek szánt támogatásokat - legyen szó bármilyen jogcímen továbbított támogatásról.

„Nem lehet nem hagyni, hogy elvonjanak” – magyarázta lapunknak Wittinghoff Tamás, Budaörs ellenzéki polgármestere – „mivel a kincstár hozzáfér a települések számláihoz”.

Vagyis inkább kommunikációs húzásnak hat, hogy a főváros megtagadja egy ötvenmilliárdot meghaladó adó befizetését, mivel az adó be nem fizetése kivitelezhetetlennek tűnik.

Budapest vezetése tavaly nyáron már kérte arra a kormányt, hogy ütemezzék át a város 2023-as szolidaritási adóját 2024-re, azonban erre a kormány nem volt hajlandó.

A szolidaritási adó be nem fizetése – már ha lehetne ilyet csinálni – azért is tűnne reális forgatókönyvnek, mert Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta, Karácsony Gergely csupán két olyan területet szabott, amihez nem nyúlhatnak hozzá a túlélőprogram összeállításakor: a közszolgáltatások területe, tehát  például a tömegközlekedésnek, a szociális ellátóhelyeknek működniük kell, illetve a bérek, vagyis a főváros továbbra is ki fogja fizetni a dolgozóit – ez pedig húszezernél is több munkavállaló megélhetését jelenti.

A Fővárosi Önkormányzat valóban nincs könnyű anyagi helyzetben: hiába ültek le tárgyalni 2022 végén a kormánnyal a lehetséges rezsikompenzációról, nem kaptak támogatási pénzt, ráadásul a szolidaritási adó mellett az állam elvonja tőlük a helyi iparűzési adót (hipa) is. A kormány a szolidaritási hozzájárulást már Karácsony Gergely főpolgármestersége idején emelte meg radikálisan (részben a koronavírus-járványra hivatkozva): 2020, 2021 és 2022 folyamán összesen 67,6 milliárd forintot fizettek be ezen a jogcímen a költségvetésbe – azonban most csupán 2023-ra több mint ötvenmilliárd forintot várnak tőlük. Az iparűzési adó egy részének elvonásával az állam 80,5 milliárd forintot vett ki a főváros zsebéből, arról viszont egyelőre tudomásunk szerint nincs szó, hogy a hipa-elvonás befizetését is megtagadná a Fővárosi Önkormányzat.

Az infláció, a megugró hitelkamatok és energiaárak úgy kavartak be a fővárosi költségvetésnek, hogy 2023 márciusában volt olyan időszak is, amikor mínusz 19 milliárd forinton állt a főváros 25 milliárd forintos folyószámla-hitelkerete. Kiss kabinetjének számítása szerint – ha befizetnék a szolidaritási hozzájárulást, akkor – nyárra csúsznának bőven a 25 milliárdos hitelkeret alá, ez pedig technikai csődöt jelentene.

A főváros tartalékai elfogytak: míg 2020 elején nem kötött forrásként 186,2 milliárd forintot tudtak tartalékként felhalmozni, ez az összeg 2023 januárjára 10,1 milliárd forintra apadt. Az általános főpolgármester-helyettes szerint ez az elmúlt három év gazdasági kríziseinek, valamint a kormányzati elvonásoknak köszönhető. A tartalékokat a kamatszint, az infláció és a kormányzati elvonások mellett elsősorban a BKV vitte el: 81 milliárd forinttal kellett segíteni a tömegközlekedésnek, mindemellett pedig 45 milliárdot költöttek arra, hogy dolgozóik bérét meg tudják emelni.

A főváros gazdasági bajai abból is láthatók, hogy – ahogy azt hétfőn megírtuk – eladásra és bérbeadásra is kínálják a Rác Hotelt, az abból befolyó összegből pedig újranyitnák a hányattatott sorsú fürdőt. A Rác Hotelről, valamint arról, hogy az ingatlaneladások miért nem fogják Budapestet kihúzni a bajból, itt írtunk bővebben:

Budapest bajban van, eladná a Rác Hotelt, ha akad, aki elviszi

Eladásra és bérbeadásra is kínálja a főváros a Rác Hotelt, ennek bevételéből nyitná újra a hányatott sorsú fürdőt. Budapest nyárra csődközelbe kerülhet, de nem az ingatlaneladások fogják kihúzni a slamasztikából, az ingatlanok jó részét évek, sőt évtizedek óta nem sikerül elpasszolni. Különösen a megüresedett iskolák és a műemléki épületek eladása vagy bármilyen hasznosítása kemény dió.