Nem igaz, hogy elvennék a magyarok munkáját az ázsiai vendégmunkások

Nem lepik el a magyar városokat, és az esetek túlnyomó részében nem okoznak integrációs problémákat a hazánkba érkező ázsiai vendégmunkások egy munkaközvetítő cég, a Menton Jobs vezetői szerint – derül ki a Napi.hu kétrészes cikksorozatából, amellyel a betelepített munkaerő körüli tévhiteket próbálják eloszlatni.

A szakemberek szerint Magyarországon 2015 óta érezhető, hogy a hazai munkaerő nem képes kiszolgálni a piacot, az elmúlt négy évben pedig ez végképp egyértelművé vált. Mint magyarázzák, bizonyos munkaköröket már szinte lehetetlen magyar munkavállalókkal betölteni, tehát a vendégmunkások jelenléte a “nyugati jólét alapja”.

Tagadják azt is, hogy az Ázsiából beáramló munkaerő letörné a béreket, mert egyrészt a munka törvénykönyve szerint ugyanazért a munkáért ugyanazon a munkahelyen ugyanazt a bért kell kifizetni (függetlenül attól, honnan származik vagy hogyan veszik fel az alkalmazottat), másrészt azért, mert az Európai Unión belül is komoly a verseny a vendégmunkásokért, így adott esetben a német bérekkel, juttatásokkal szemben is fel kell tudni venni a versenyt. Hozzáteszik, ezek miatt inkább bérfelhajtó ereje van a harmadik országból érkező munkásoknak, a külföldi beruházókat pedig az országban tartja, hiszen nem viszik máshová a gyárakat amiatt, mert tartósan betöltetlen maradnak állások százai.

 

Idén már nem üdülhetnek az akadálymentes agárdi hotelben a beteg gyerekek, mert az egy akkugyár munkásszállója lett

2,5 milliárd forint uniós támogatásból újult meg 2015-ben a Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) agárdi telephelye, ahol többek között a Pedagógia Szakszolgálat és Korai Fejlesztő Központ is működik. A beruházás során megújult a telepen található hotel is, amely teljeskörűen akadálymentes lett.

A cikkből kiderül az is, számos intézkedéssel könnyítik meg a külföldiek integrációját már azelőtt is, hogy Európába költöznének: bevett gyakorlat, hogy az utazás előtt kollégiumba költöztetik őket, ahol felkészítik őket a célország szabályaira, szokásaira, többek között olyan kérdésekben, mint hogy milyen munkaruházatot kell viselni, miben különböznek a közlekedés szabályai, illik-e nyilvánosan orrot fújni, vagy éppen hogyan használják a WC-t. Lakhatásukat jellemzően munkásszállókon oldják meg, így az esetek túlnyomó részében a helyiek szinte észre sem veszik, hogy akár több száz vendégmunkás lakik a településen vagy a környékén.

 

Ötvenen egy családi házban, mobilvécék a kertben - így élnek a kínai munkások a Debrecen környéki falvakban

Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem.

Eddigi tapasztalatok szerint nem volt példa atrocitásra a helyiek és a vendégmunkások között Magyarországon, pedig nem új keletű a jelenlétük. A vendégmunkás-közvetítő iroda vezetői úgy látják, az egy közösségben élők el tudják fogadni egymást, de ha valaki a társadalmi együttélés szabályait sérti meg, vagy zavarja a közösséget, azt akár néhány nap alatt vissza tudják küldeni, hiszen beutazáskor minden adatuk bekerül a magyar nyilvántartásba. Ez azonban senkinek nem áll érdekében, hiszen az ázsiai vendégmunkások jellemzően két-három évet töltenek az uniós országokban, ami alatt igyekeznek minél több pénzt megkeresni, tartózkodási engedélyük pedig munkaviszonyhoz kötött – enélkül mindössze öt napot tölthetnek az országban, ha ezt túllépik, két évre kitilthatják őket az EU-ból.