Élelmiszerek: +19,5 százalék

Az árstop kivezetése látványosan megkavarta a piaci folyamatokat, ennek a leginkább szembeszökő példája az, hogy a cukor júliusról augusztusra 54,6 százalékkal drágult. Éves összevetésben egyre kevesebb már az olyan élelmiszer, amelynek 20 százalék fölötti volna az áremelkedése, de ez még így is komoly drágulást jelent.

Persze az igazán nagy áremelkedés itt 2022 közepén-végén történt, és még 2023 elején sem állt le teljesen, úgyhogy amikor nem éves számokat nézünk, már kezdhettük azt érezni, hogy lassan vége a nagy drágulás időszakának. Sőt, május és július között még csökkentek is az átlagos árak – persze csak egy kicsit, arról azért nem érdemes ábrándozni, hogy visszatérnek akár csak a tavaly ilyenkori szintre. Az árstop elengedése ezt a tendenciát is megtörte, augusztusban már drágábban lehetett vásárolni, mint júliusban.

Alkohol, dohánytermékek: +12,7 százalék

Ezt a csoportot a sör húzza fel igazán, az még mindig bőven 20 százalék fölötti éves áremelkedést mutat. Ráadásul itt egy darabig még a bázishatás sem fog segíteni: 2023 januárja és áprilisa között ugrottak meg nagyon az árak. Azóta is hónapról hónapra mért a KSH némi áremelkedést, még ha nem is akkorát, mint az év elején, de már most 9,9 százalékkal drágábbak ezek a termékek, mint 2022 legvégén voltak.

Ruhák: +6,9 százalék

Ez az egyik olyan árucsoport, ahol fontos az, hogy a forint erősebb, mint tavaly ilyenkor volt. Persze a 380-392 közötti árfolyam sem túlságosan erős, ahol idén augusztusban járt a forint az euróhoz képest, de még mindig jobb, mint a tavaly augusztusi 392-411. Ez mindennek az árában meglátszik, amit külföldről hoznak be az országba, a ruháknál is fontos a külföldi hatás.

Külön jó ebben az, hogy az elmúlt hónapokban is estek az árak: a júniusi csúcs után drasztikusan olcsóbbak lettek a ruhák, már majdnem azon a szinten tartanak, ahol az év legelején voltak.

Tartós cikkek: +2,3 százalék

Az egész inflációs szám egyik legjobb részletadata ez – ha minden csak ennyivel drágulna az országban, nem nagyon lehetne okunk a panaszra. A tavaly ilyenkorinál erősebb forint is fontos szerepet játszik ebben, hiszen sok az importcikk ezek között. De természetesen az is egy fontos szempont, hogy ha nincs a családnak pénze, egy bútor vagy egy autó vásárlását sokkal könnyebb elhalasztani, mint a kenyérét, úgyhogy a kereskedők sem emelhetnek nagyon árakat, ha meg akarják tartani a vevőiket.

Ennek a termékcsoportnak az árai már korábban sem nőttek brutálisan nagyot, március óta viszont hónapról hónapra csökkennek is.

Háztartási energia: +34,7 százalék

Teljesen logikus a kérdés: ez meg hogy lehet ekkora, ha egyszer tavaly augusztusban már elengedték a rezsicsökkentést? A válasz erre az, hogy az augusztusi energiafogyasztás után szeptemberben fizetjük a számlákat, úgyhogy majd a következő hónapban láthatunk egy jókora zuhanást a számokban.

Nem is kicsit: tavaly szeptember és november között volt egy brutális drágulás, onnantól kezdve szinte folyamatosan egyre lejjebb mentek az átlagos árak. A rezsicsökkentett árakhoz hasonlítva ez még szinte fel sem tűnik, de most 12 százalékkal olcsóbb a háztartási energia, mint tavaly decemberben volt – ez majd egy hónap múlva meg fog látszani a statisztikán. Előbb az segített, hogy a tél enyhe volt, az elmúlt hónapokban pedig már persze az, hogy a fűtési szezonon kívül elég könnyű bekerülni a csökkentett árat biztosító fogyasztási korlát alá. És természetesen közben még spórolunk is a fogyasztáson.

Más kérdés, hogy nem minden a rezsicsökkentés: a legdurvábban dráguló energiahordozó a brikett és a koksz, valamint a tűzifa. Azzal, hogy a gáz és az áram megdrágult, a helyettesítő termékek ára is az egekbe lőtt ki.

Egyéb cikkek, üzemanyagok: +19,8 százalék

Ha a tartós termékek ára jelentette a jó hírt, hát ez itt a rossz. Méghozzá nagyon rossz – az élelmiszerek havi drágulása mellett ez a másik olyan tétel, ami miatt a vártnál kicsit magasabb lett az augusztusi infláció.

Nem is a tankönyvek drágulása ebből az igazán nagy baj – a 138 százalék nagyon látványos, de ez csak a nagyon kevés nem ingyenes könyv árváltozását jelenti –, hanem az üzemanyagoké. Ezek júliusról augusztusra 8 százalékkal drágultak, összesen pedig 31 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. Akkor persze még a 480 forintos, maximalizált árat kellett fizetni, de így már elég kínos folyamatokat látunk egyébként is, nem lehet csak a benzinárstop elengedésére fogni a csúnya számot.

Szolgáltatások: +13,2 százalék

És a rossz hírek közé tartozik ez is. Főleg ha még azt is hozzátesszük, hogy a lista alján sok hatósági áras szolgáltatás még lefele is húzza az átlagot. Az ár-bér spirál nagyon látványosan jelen van a szolgáltató szektorban, az év első felében mérték a drágulás legnagyobb részét, 2023 eleje óta egyetlen csoport sem drágult akkorát, mint ez.

Az egyetlen pozitívum a szolgáltatások kapcsán az, hogy legalább már havi szinten fékez a drágulás, júniusról júliusra még 1,7 százalékkal nőttek az árak, júliusról augusztusra már csak 0,1-gyel. Persze ez is csak az infláció szempontjából számít jó fejleménynek, valójában nagyon rossz tendenciát jelez: úgy tűnik, mostanra ért el a szolgáltató szektorba is az a gond, amit az élelmiszereknél már régóta látni, nem lehet hova tovább emelni az árakat, mert már nem maradna, aki kifizesse.