Masszív bukóban van a Mol Zrt. Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások üzletága, vagyis az a terület, ahova az italos palackok kötelező visszaváltási rendszere is tartozik, amit az olajcég hulladékos leányvállalata, a Mohu Zrt. kezel. Pedig a cég még tavaly, mindenki meglepetésére, nyereséggel zárt.
Az üzletág kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 7,4 milliárd forint mínuszt mutatott az idei első félében. A veszteség elsősorban a kötelező visszaváltási rendszerének (Deposit Refund System, DRS) elindításával kapcsolatos beruházások és befektetések első félévre eső 15,3 milliárd forintra rúgó költségeiből fakad, de az eredményeket egy, a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR – Extended Producer Responsibility) 2023-as pénzügyi évre eső bevételeihez köthető egyszeri, 9,7 milliárd forintos számviteli korrekció is terheli.
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
A veszteséget – mint a cég második negyedéves jelentésében írják – még az EPR-alrendszerből származó bevételnövekedés sem volt képes ellensúlyozni.
A kiadások elsősorban a Mohu szelektív hulladékgyűjtés fokozását támogató projektjeivel kapcsolatban keletkeztek, ide tartozik
- a sokat kritizált DRS-rendszer 2600 (3100 bedobónyílással rendelkező) visszaváltó-automatájának beszerzése,
- a biológiailag lebomló lakossági konyhai hulladék gyűjtéséhez szükséges 180 ezer gyűjtőedényzet kiszállítása (ez egyelőre kísérleti projektként zajlik 14 településen, és Szolnokon indult először),
- az a 400 konténer a tervezett 1500-ból, ami a textilhulladék szelektív gyűjtésének kibővítéséhez szükséges, illetve
- felépítették a Mohu első saját hulladékudvarát is Esztergomban, amely a második negyedévben kezdte meg a munkát, és mint írták, “a beérkező hulladékanyag mennyiségét tekintve a várakozásokat felülmúlta”.
A Mohu szerint nőtt, illetve nő a hulladékok elkülönített gyűjtése. A minisztérium közben visszadobta a cég tavalyi jelentését, a gyáriparosok szövetsége szerint a nyilvános adatbázisok is ellentmondók. A cégek által fizetett hulladékkezelési díjat túl magasra szabta a kormány, a Mol pedig a jelek szerint túl nagy fába vágta a fejszéjét a koncesszióval.
A cég úgy számol, hogy a veszteség mérséklődni fog: a második félévben 2,3 milliárd forint negatív EBITDA-val számolnak. A Mol-t azonban, a cég összeredményét tekintve nem kell sajnálni:
A második negyedévben veszteséges volt a kötelező palackvisszaváltás elindítása. A Mol összességében amúgy remek első félévet zárt, az adózás előtti eredmény közel 20 százalékkal haladta meg a 2023 első félévit. Hernádi Zsolt arra panaszkodott, hogy az orosz olajról való leválást nehezítik a magyar kormány különadói.
A kimutatott eredmény viszont meglepő annak fényében, hogy a hulladékos Mol-leány tavaly 5,6 milliárd forintos adózott nyereséggel zárt, ellenben alátámasztani látszik a kormány az EU által is támadt érvelését, amely azzal indokolta a Mol-nak 35 évre odaadott hulladékkoncessziót, hogy majd csak addigra fordul jövedelmezővé a tevékenység. A mostani negatív eredmény mindenesetre magyarázattal szolgálhat arra is, hogy miért fordult a társaság a tavalyi nyereséges év után kompenzációs igénnyel az állam felé.
Perelni kellett, de a szakminisztérium elismerte, hogy érkezett kompenzációs igény. A felek egyelőre egyeztetnek, szeptember előtt nem derül ki, fizet-e kompenzációt az állam.
A júliusban meglehetősen döcögősen induló visszaváltási rendszert a hulladékkezelés más területeivel együtt gyorsan kellett megszerveznie a tavaly indult Mohunak, és a cég működése a Repontokhoz hasonlóan kaotikusnak tűnik, akár a saját elszámolását,
A beszámolót hiányosnak és pontatlannak ítélte az Energiaügyi Minisztérium.
…akár az egész hulladékgazdálkodást nézzük:
Lesújtó véleménnyel vannak a szakértők a tavaly júliusban indult, erőből bevezetett hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerről. A kormány engedélyt kér az EU-tól arra, hogy a magyarokat szennyezettebb környezetben tarthassa.
