Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Dübörög az Airbnb-biznisz Budapesten, a főváros több szempontból is régiós vezetővé vált, írja a G7.
A lap a Központi Statisztikai Hivatalt idézi, mely adatai szerint 2021 és 2023 között az Airbnb-lakásokat is magában foglaló magánszálláshelyek forgalma 78 százalékkal nőtt. Jelentősen bővültek az Airbnb-kapacitások, ugyanis amíg a szállodák vagy a közösségi szálláshelyek kiadható férőhelyeinek száma stagnált, vagy a hosztelek esetében enyhén nőtt, a magánszálláshelyek kapacitása másfélszeresére ugrott, és tavaly már meghaladta a szállodákét (156 ezer volt, míg a hoteleké 150 ezer). Ennek az oka a G7 szerint valószínűleg az, hogy a járvány alatt hosszú távra kiadott ingatlanok visszatértek a rövid távú lakáskiadás piacára.
Budapest a platformszolgáltatókon keresztül rövid távra kínált szálláshelyek forgalma alapján vezeti a régiót, olyan városokat is maga mögé utasítva, mint például Prága vagy Bécs. A fővárosban az aktív Airbnb-k száma 11 103, így a lakosságarányos Airbnb-k számában is régiós vezető Budapest, szintén Bécset és Prágát is előzve.
A VI. kerületi önkormányzat ugyanakkor augusztus elején bejelentette, szeptemberben ügydöntő szavazást tartanak a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának teljes betiltásáról. Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a szavazás bejelentéséről szóló Facebook-posztban azt írta, a teljes tiltás azért merült fel, mert a kerületnek nincs eszköze arra, hogy ellenőrizze, hogy egy lakást pontosan hány napra adnak ki egy éven belül. Így a részleges korlátozás nem is jöhet szóba, miközben a teljes tiltás esetén már egy próbavásárlás is elég az ellenőrzéshez. Amennyiben a kerületiek a tiltás mellett döntenek, az önkormányzat már az év végén rendeletet hoz, ami alapján 2026 januárjától válna illegálissá a kerületben a rövid távú lakáskiadás.
Pedig sok kerületi számára a rövid távú lakáskiadás jelenti a megélhetést, az áttételes előnyöket pedig pl. vendéglátósok, kereskedők is élvezik, míg a kerületi önkormányzat évi csaknem 700 millió forintos bevételhez jut belőle. Viszont ebben a kerületben is elszálltak miatta az albérlet-, illetve lakásárak, ez a fő indoka a tiltásról szóló szavazásnak.
A rövid távú lakáskiadás újraszabályozása legutoljára 2020-ban merült fel komolyabban, miután a járvány miatt összeomlott az iparág, de ebből nem lett belőle semmi. Másutt is terítéken van ugyanakkor a téma, a legradikálisabb döntés Barcelonában született meg, ahol június végén a helyi önkormányzat bejelentette, hogy 2028 novemberétől az egész városban betiltja a rövid távú lakáskiadást.
