Tetszett a cikk?

Svájc újabb eurómilliókat nyújt Magyarországnak a Svájci Hozzájárulás forrásaiból, s hamarosan megkezdődik az új együttműködési projektek megvalósítása – mondta a HVG-nek Jean-François Paroz, az alpesi ország budapesti nagykövete. A misszióvezető arról is beszélt, mi okoz gondot a az országban jelenlévő svájci vállaltoknak.  

HVG: Svájc és Magyarország közel két évtizede működik együtt a magyarországi társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.  Hol tart a Svájci Hozzájárulás második szakaszában tervezett kooperáció?

J.-F. P.: A legtöbb programpartner már megkezdte munkáját, és az előkészítő szakasz egyik feladata az, hogy a partnerek ajánlatai alapján kiválasszuk azokat a szervezeteket, amelyekkel együtt fogunk dolgozni. De pár példát már most is megnevezhetek: mindenképpen hozzá kívánunk járulni a geotermikusenergia-felhasználás növeléséhez, hiszen ezen a területen Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik.  Javítani szeretnénk a lakosság egy részének, például a romák digitális oktatáshoz való hozzáférési lehetőségeit is. Úgy véljük ugyanis – és erre csak ráerősített a Covid-járvány – hogy kiemelkedően fontos feladat a digitális eszközök használatának megtanítása. Fontos még a kis- és középvállalkozások támogatása is, azt látjuk, hogy Svájc sikereiben kulcsszerep jut ezen innovatív vállalatoknak. Nagyon várom már az első projektek indulását. Nagyon sok területen lehetséges a két állam közötti együttműködés, a legfontosabbakat még azelőtt kijelölték a két ország között folytatott párbeszéd során, hogy megkezdtem volna itteni munkám.

HVG: Meddig tart a második szakasz és mekkora a finanszírozási keret?

J.-F. P.: Az új keretegyezményt 2022-ben írtuk alá és a dokumentum a 2029-ig tartó időszakra vonatkozik. Az erre szánt összeg mintegy 90 millió euró, ez nem túl sok pénz, különösen, ha az EU által nyújtott kohéziós alapokkal hasonlítjuk össze, de ennek ellenére úgy véljük, komoly eredményt lehet elérni egyes szektorokban, ha megfelelő az együttműködés. Az alap előnye, hogy megkönnyíti a két ország közötti tapasztalat- és tudáscserét számos területen, például a kutatás, a szakképzés és a vízkezelés területén. Azt szeretnénk, ha ez a fajta kooperáció a jövőben is folytatódna, és lenne harmadik, negyedik és ötödik svájci hozzájárulási program.

HVG: Norvégia is próbált segíteni, de végül a magyar és norvég hatóságok vitája miatt leálltak a programok. Önök is tapasztaltak nehézségeket az egyeztetések során?

J.-F. P.: Nem észleltünk gondokat a tárgyalásokon, a kollégáim azt mondják, hogy nagyon jól működik a párbeszéd. A nagykövetségen van egy kis svájci együttműködési hivatal, az itt dolgozó kollégák folytatják a mindennapi egyeztetéseket az illetékesekkel. A párbeszédet valóban az átláthatóság jellemzi és már a kezdetekkor sem voltak nehézségek, legfeljebb néhány technikai kérdésben alakult ki nézeteltérés. Nem akarunk politikai szempontokat érvényesíteni a társadalmat, illetve a gazdaságot célzó programjaink megvalósítása során.

Jean-Francois Paroz
Uniomedia

HVG: Nemcsak a norvég államnak voltak nehézségei Magyarországon, a külföldi befektetők közül is mind többen panaszkodnak arra, hogy romlanak a feltételek, nem kiszámítható a magyar kormány politikája…

J.-F. P.: A svájci vállalatok nagyon jól beilleszkedtek, nem is annyira Budapesten, mint vidéken, például Kecskeméten, és mivel az igazgatók legtöbbször nem svájciak, hozzájárulunk a magyar üzletemberi réteg szélesedéséhez is. Először 2012-től voltam itt nagykövet, azóta valamennyi nagykövetre jellemző volt, hogy több kiszámíthatóságot szorgalmazott. Ennek hátterében részben az áll, hogy a magyar kormány 2010 után lépéseket tett egy új költségvetési egyensúly megteremtése felé és ennek részeként különadókat vetett ki. A különadók elfogadhatóak, de folyamatosan azt halljuk a gazdasági élet szereplőitől, hogy a vállalatoknak időt kell adni az adaptációra. Hozzá kell ugyanis igazítani a termelést és a termékeket az új adók által megszabott környezethez. Valakik előnyként, mások pedig negatív jelenségként értékelik azt, hogy a parlamentben kétharmados többségben lévő kormányerő igencsak gyorsan tud törvényeket alkotni vagy módosítani. Az erőviszonyok egyik következménye, hogy nincs igazán nagy hagyománya annak, hogy a kormányzat egyeztetne a változtatások által érintett szereplőkkel és az új szabályok néha hátrányosan érintik a szereplőket. Svájcban más a helyzet, ott a magyarországitól eltérő a parlament összetétele és kötelező a társadalmi szereplőkkel való, sokszor hosszúra nyúló egyeztetés.

A másik probléma az, a magyar kormány célja, hogy meghatározó szerephez juttassa az államot egyes gazdasági szektorokban. Miután a kormány kijelölte ezeket a szektorokat, az illetékesek határozott lépéseket tesznek a célok elérése érdekében. Mi azt mondjuk, hogy eközben figyelembe kell venni a fokozatosság elvét, a jogállamiságot és a külföldi tulajdont védő megállapodásokat. A svájci hatóságok – a legmagasabb szinten is – néha úgy érzik, hogy sérülnek a szabályok, illetve a nemzetközi megállapodásokban foglaltak. Folyik a párbeszéd…

HVG: És hallgatnak is a kormányzat képviselői Önökre?

J.-F. P.: Tárgyalnak velünk, de most is napirenden van egy olyan ügy, ahol még nem találtunk olyan megoldást, amely elfogadható lett volna a svájci félnek is. Néhány szektorban nagyon érezhetőek a kormányzat által tett lépések hatásai és több esetben ezek a hatások igencsak károsak. De ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy más területeken, ahol érvényesülnek a piacgazdasági törvények, a kormány komoly támogatást ad a szereplőknek. Különleges helyzet alakult ki: egyes területeken a szereplők jó körülményeket találnak és támogatásban részesülnek, míg más szektorokban olyan politikai beavatkozást tapasztalunk, mellyel mindenáron el kívánják érni a kijelölt célt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!