Törökország hivatalosan is kérvényezte csatlakozását a BRICS-hez, azzal a céllal, hogy növelje globális befolyását és új kapcsolatokat építsen ki a hagyományos nyugati szövetségesein túl. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette török kormány szerint a geopolitikai súlypont egyre inkább a fejlett gazdaságoktól távolodik, és Törökország célja, hogy többpólusú világban ápoljon kapcsolatokat, miközben továbbra is eleget tesz a NATO tagságból eredő kötelezettségeinek.

A BRICS, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, a világ legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömöríti. Az idei év elején Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Egyiptom is csatlakozott a csoporthoz, és Szaúd-Arábiát figyelmét is felhívták a csatlakozásra. A BRICS további bővítéséről várhatóan október 22-24. között, egy Oroszországban, Kazanyban tartandó csúcstalálkozón tárgyalnak. Törökország mellett Malajzia, Thaiföld és Azerbajdzsán is fontolgatja a csatlakozást.

Törökország, amely földrajzi helyzetéből adódóan Európa és Ázsia határán fekszik, már hónapokkal ezelőtt benyújtotta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. Ez részben annak a frusztrációnak köszönhető, hogy a több évtizedes európai uniós csatlakozási törekvések nem hoztak eredményt, valamint annak is, hogy a NATO tagállamai között feszültségek alakultak ki, miután Törökország fenntartotta szoros kapcsolatait Oroszországgal az ukrajnai inváziót követően.

Erdogan egy hétvégi beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország akkor válhat erős és tekintélyes országgá, ha egyszerre javítja kapcsolatait a Kelet és a Nyugat irányába. „Bármilyen más megközelítés nem előnyös, hanem káros lenne Törökország számára” – fogalmazott az elnök.

A BRICS egy olyan alternatívát kínál, amely tagjai szerint a Nyugat által dominált intézmények, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap ellenében áll. Az új tagok hozzáférhetnek a BRICS fejlesztési bankjához, valamint bővíthetik politikai és kereskedelmi kapcsolataikat.

Erdogan kormánya régóta vádolja a nyugati országokat azzal, hogy akadályozzák Törökország önellátó védelmi iparára és erős gazdaságára vonatkozó törekvéseit. Az elnök többször szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsának átalakítását, hogy szélesítse a tanács állandó tagjainak körét, és érdeklődést mutatott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez való csatlakozás iránt, amelyet Oroszország és Kína hozott létre a NATO ellenpólusaként.

Törökország 2005 óta folytat tárgyalásokat az EU-csatlakozásról, de számos akadályba ütközött, beleértve az EU által megfogalmazott demokratikus hiányosságokat. A BRICS-hez való csatlakozás révén Törökország javítani kívánja gazdasági együttműködését Oroszországgal és Kínával, valamint kereskedelmi hídként szolgálna az EU és Ázsia között.

Miközben Törökország új szövetségek felé nyit, párhuzamosan arra is törekszik, hogy újraélessze az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Ez továbbra is „stratégiai cél” marad – mondta Hakan Fidan külügyminiszter a múlt héten, miután öt év után először vett részt informális tárgyalásokon az EU külügyminisztereivel.