Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Két kiskaput is találtak az erkélynapelemeket betiltó, az Építési és Közlekedési Minisztérium által érdemi társadalmi egyeztetés nélkül kidolgozott, és rövid időn belül ki is hirdetett rendeletben. A jogi hiányosságról a G7.hu számolt be szakemberek véleményét idézve.
Eszerint a településrendezési és építési követelményeket rendező szabályozásban például úgy tiltják be az erkélynapelemeket, hogy a loggiákról nem ejtenek szót. Az erkély a hivatalos meghatározás szerint “az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér”.
Létezik ugyanakkor a loggia is, amire nem vonatkozik a tiltás. Ez a hivatalos definíció szerint “az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt tér”, ám a köznyelvben gyakran hívják erkélynek, és hasonló korlátja van, amire akár erkélynapelemet is lehet akasztani.
A lap szerint az sincs egyértelműen rendezve, hogy mi történik akkor, ha valaki előtetőt épít az erkély fölé, amire napelemeket szerel. Ez ugyanis szintén nincs egyértelműen tiltva a rendeletben.
A mindössze egy hét erejéig társadalmi egyeztetésre bocsátott szabályozáson kiakadtak a napelemesek, akik nehezményezték az egyeztetés teljes hiányát, és kontraproduktívnak nevezték a tiltást, amiről itt írtunk korábban:
