Azerbajdzsán úgy exportál földgázt az Európai Unióba, hogy közben drámai mértékben megnövelte importját Oroszországból azóta, hogy Ursula von der Leyen már 2022-ben megállapodott Ilhan Alijev azeri elnökkel Bakuban.

Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió tagállamai megkezdték a leválást az orosz földgázról, amely évtizedekig volt az olcsó energia alapvető forrása. Bár szankciók nem sújtják az orosz földgázt az Európai Unióban, az átállás mégiscsak villámgyorsan végbement, és Magyarország maradt szinte az egyetlen, amely továbbra is kitart Moszkva mellett. Több uniós tagállam Azerbajdzsán földgázában látja a megoldást, csakhogy a kaukázusi országnak nincs elegendő exportkészlete: “Azerbajdzsán úgy állítja be magát, mint az Európai Unió fontos energiaszállító partnere, de ehhez nincsen meg az a földgázkitermelő-kapacitás, amely lehetővé tenne jelentős exportot” – nyilatkozta a Politico tudósítójának az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség földgázszakértője. Aura Sabadus arra mutatott rá, hogy Azerbajdzsán egyre több orosz földgázt importál, állítólag csak belső használatra, de hát ezt nem lehet kívülről megítélni.

afp COP 29 klímacsúcs Baku Azerbajdzsán 24.11.21.

AFP / Stringer

Egy másik szakértő szerint az Európai Unió lényegében továbbra is orosz földgázt vásárol, csak épp Azerbajdzsánon keresztül: “Az Európai Unió alternatívának tekinti Azerbajdzsánt Oroszországhoz képest, de az energiaimport Azerbajdzsánból valójában azt jelenti, hogy Oroszországtól vásárolnak” – fogalmazza meg a valós helyzetet egy azeri ellenálló, Zsala Bajramova, aki nemrég kapta meg a Magnyitszkij Emberi Jogi díjat.

Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő rubelt sikkasztottak el a költségvetésből, ezért börtönbe csukták, ahol halálra kínozták. Washingtonban a kongresszus emlékére szavazta meg a Magnyitszkij törvényt , amely lehetővé teszi külföldi oligarchák bűncselekményeinek vizsgálatát az Egyesült Államokban.

Mi nő gyorsabban: az azeri földgázexport Európába vagy az orosz Azerbajdzsánba?

Bakuban a múlt héten közölték, hogy 8,6 százalékkal növekedett a földgázszállítás az Európai Unió tagállamaiba a múlt évhez képest, ez körülbelül egymilliárd köbmétert jelent. A SOCAR, az állami földgázvállalat, fokozni kívánja a földgázkitermelést annak ellenére, hogy Bakuban a COP29 konferencián újra felhívták a figyelmet a fosszilis energiahordozók környezetkárosító hatásaira. Jelenleg Azerbajdzsán körülbelül 37 milliárd köbméter földgázt termel ki, ezt kívánja évi 49 milliárdra emelni 2033-ra.
Alijev elnök épp a COP29 konferencia idején írt alá új földgázszállítási egyezményt Bulgária, Szlovákia és Szerbia vezetőivel.

Csakhogy a jelenleg kitermelt földgáz nem elég az exporthoz, ezért Azerbajdzsán a Gazpromhoz fordult. Jelenleg 1 milliárd köbméter orosz földgáz érkezik ily módon Azerbajdzsánba, vagyis körülbelül annyi, amennyivel a kaukázusi állam emelte exportját az Európai Unió irányában.

“Mindenki tudja, hogy ez nem lesz azeri földgáz” – magyarázza a helyzetet az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség szakértője, aki rámutat arra, hogy “egyszerűen csak átcímkézik a földgázt oroszról azerire, és így már átmehet Ukrajnán Közép-Európa irányába.”

Alijev elnök ugyanígy játszik az orosz olajjal, amely ellen – a földgáztól eltérően – fennállnak uniós szankciók. Azerbajdzsán minden hónapban 40 millió dollárért vásárol orosz kőolajat, melyet azután azeriként árul a világban. A havi 40 millió dolláros olajexport Azerbajdzsánba 23 millió dolláros bevételt jelent az orosz költségvetésnek.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Orbán Viktor a budapesti atlétikai vébén 2023 augusztusában

Reviczky Zsolt

Ilhan Alijev azeri elnök a COP29 konferencián  képmutatással vádolta meg a Nyugatot – nem teljesen alaptalanul. “Nem mi találtuk ki a földgázexport növelését, hanem az Európai Unió: az Európai Bizottság közölte, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt több azeri földgázra van szüksége. Mi erre azt válaszoltunk: ok, mi készek vagyunk segíteni az Európai Uniónak.”

Az igazi problémát a metán jelenti, amely a földgázkitermelés mellékterméke, és 84- szer nagyobb a környezetkárosító hatása, mint a szén-dioxidé. Brüsszel szigorította a jogszabályokat ezen a téren, és ez korlátozhatja az azeri exportot az Európai Unióba.

Brüsszel bírálja az azeri rendőrállamot

A mostani elnök édesapja, Hejdar Alijev KGB-vezér volt Azerbajdzsánban a szovjet időkben, majd pedig a tagállam kommunista vezére. Lepaktált a CIA-val, és így a független Azerbajdzsán elnökévé vált, és az országot fiára hagyta, aki rendőrállamot üzemeltet, melyben az ellenzék könnyen börtönben találhatja magát.

Zsala Bajramova édesapját, egy jeles akadémikust például azért csukták le, mert jelentést tett közzé arról, hogy az azeri földgáz, melyet exportálnak tulajdonképp orosz. Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra az azeri földgáz importjának megszüntetését, mert a kaukázusi ország szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Mit válaszolt a Bizottság? “Az Európai Unió egyezménye a földgázimportról Azerbajdzsánból hozzájárul ahhoz, hogy diverzifikáljuk földgáz-behozatalunkat, és leváljunk az orosz földgázról. Természetesen az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az emberi jogokról Azerbajdzsánnal” – közölte a Politicoval a bizottság energiaügyekben illetékes szóvivője.