Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Az ópiummák termesztésének tilalma tönkretette Afganisztán vidéki, javarészt földművelésből élő lakosságát – írja a Deutsche Welle.
Tálib jelentések szerint ezen a héten több mint száz embert tartóztattak le Afganisztán északkeleti részén ópiummák termesztése miatt. A letartóztatásokra egy olyan régióban került sor, amely korábban ellenállt a tálibok állítása szerint vallási okokból elrendelt tilalomnak.
2022-ig, a tálib hatalomátvételig Afganisztán volt a világ legnagyobb ópiummák-termesztő területével rendelkező országa. Az ópiummákot azért tiltották be, mert abból állítják elő az ópiumot, amely kemény drogok, többek között a heroin és a morfium alapanyaga.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala szerint a gazdák ópiumeladásból származó bevétele a 2022-es 1,36 milliárd dollárról 110 millió dollárra csökkent 2023-ra.
A tilalom bevezetése után egyes gazdák megpróbáltak áttérni gabonafélék és hüvelyesek termesztésére, de ezek a növények túlságosan vízigényesek, több velük a munka, és a kártevők ellen sem tudnak megfelelően védekezni az afgán földeken.
„A tálibok még nem mutattak be tervet azoknak a gazdáknak, akiknek már nem szabad ópiummákot termeszteniük” – mondta a DW-nek Zalmai Afzali, az afganisztáni kábítószer-ellenes minisztérium korábbi szóvivője, hozzátéve, hogy a gazdáknak nemzetközi segítségre lenne szükségük.
Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa, ahol a lakosság mintegy 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az ENSZ becslései szerint jelenleg még mintegy 12 800 hektáron termesztenek ópiummákot az országban.
(Nyitóképünkön ópiummák-ültetvényt megsemmisítő tálibok. Fotó: Stringer / Anadolu via AFP)
