Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
2022-ben már 850 milliárddal többet költött az állam az intézményei és az általános szolgáltatásai fenntartására, mintha a régiós átlag szerint tervezték volna. A szociális védelmi kiadások közben 12 év alatt a GDP 4,1 százalékával csökkentek.
2010 óta az Orbán-kormány a régió országaihoz, sőt, az összeurópai átlaghoz képest is jelentősen átalakította a költségvetés kiadási szerkezetét. Nagyon drágává vált az állam fenntartása, és míg a sport- és kulturális kiadások nőttek, az egészségügyi ráfordítások csökkentek, a szociális védelemre fordított összegek pedig valósággal bezuhantak. Ezek a Kopint-Tárki friss tanulmányának egyes megállapításai. A szöveget a Népszava hétfői lapszáma ismertette.
A Mire költ a magyar állam című tanulmány 2010-től 2022 végéig vizsgálja a költségvetési kiadásokat. Az adatokból a következőket szűri le:
A tanulmány megjegyzi: a több kiadás nem teljesen jelenti az ellátás minőségének javulását. A változatlan költések jobb szervezéssel minőségi előrelépést jelentenek, ugyanakkor a nagyobb összeg elköltése szervezetlenül visszalépés. A tanulmány szerint utóbbira jó példa a magyar államigazgatás GDP-arányosan 5,2 százalékos működési kiadása, mely magas, mégsem mondható el, hogy a magyar kormány jobb és hatékonyabb adminisztratív szolgáltatásokat nyújt, mint a GDP 3,4-3,5 százalékát ugyanerre fordító cseh vagy észt kormány.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.