Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Január 15-ig minden építőipari kivitelezőnek és tervezőnek felelősségbiztosítást kell kötnie a kivitelezés közben okozott károk, köztük a személyes sérülések megtérítésére, illetve a sérelemdíjak kifizetésére.
Nagy változás élesedik január 15-én, aznaptól minden építőipari kivitelezőnek és tervezőnek kötelezően rendelkeznie kell felelősségbiztosítással, mellyel a munkavégzés közben esetlegesen okozott károkat térítik meg, hívja fel a figyelmet a Pannon-Safe biztosításközvetítő hétfői közleménye.
Vagyis például az építészmérnököknek, kőműveseknek, tetőfedőknek, villanyszerelőknek, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőknek, festőknek és burkolóknak is meg kell kötniük ezt a biztosítást vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott – többek között személyi sérüléses és dologi – károk, valamint az ezekkel összefüggő sérelemdíjak megtérítésére. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie többek között a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint az alvállalkozókra is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az építőipari vállalkozások száma 2022 végén elérte a 147,4 ezret, nekik tehát mind meg kell kötniük ezt a biztosítást 15-ig. A vonatkozó, 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmében az építőipari cégek mellett kivitelezőnek számítanak a kisebb munkákat vagy felújításokat végző – akár másodállású – egyéni vállalkozók is, tehát január közepétől nekik is rendelkezniük kell kivitelezői felelősségbiztosítással.
A Pannon-Safe szerint eddig a közel 150 ezer érintettnek csak a töredéke lépett, január elejéig legfeljebb a piac 10 százaléka kötötte meg a biztosítást, ezért a következő másfél hétben több tízezer érdeklődőre számítanak.
Mekkora a fedezet?
A kormányrendelet a cég vagy vállalkozó utolsó lezárt üzleti évében elért nettó árbevétel alapján határozza meg a biztosítás fedezetét, vagyis a biztosító által károkozás esetén térítendő összeg felső határát. A hazai építőiparban dolgozó legtöbb kivitelező a legalacsonyabb sávba fog kerülni: ha előző évi árbevételük nem haladja meg a nettó 100 millió forintot, akkor káreseményenként 20 milliós, míg összesen egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű biztosítás megkötésére kötelezi őket a kormányrendelet. Tehát például egy 11 millió forint nettó árbevétellel rendelkező villanyszerelő egyéni vállalkozónak 20-40 millió forintos fedezetre kell felelősségbiztosítást kötnie.
A Pannon-Safe szerint a legalsó bevételi sávba tartozó, 100 millió forintos éves árbevétel alatti egyéni vállalkozók és cégek számára elérhető legolcsóbb biztosítás éves díja 51.075 forint. Ennél 10 százalékos, de minimum 100 ezer forintos önrésszel kell kalkulálniuk a biztosítottaknak. A teljesen önrészmentes biztosítás díja 66 040 forint évente. A legdrágább biztosítás éves díja közel 300 ezer forint.
A kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (az árbevételről szóló nyilatkozatot, a biztosítási kötvényt, a fedezetigazolást) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) részére, az MKIK honlapján keresztül kell benyújtani, várhatóan 2025. január 10-től.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.