Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Hiába szállt el az infláció az elmúlt években, a kormány nem nyúlt hozzá a 2018-ban meghatározott tao-kerethez, ami így elinflálódott. Az eredmény pedig – mint a G7.hu írja –, hogy látványosan visszaesett a tao–támogatásokból tervezett gigaberuházások száma, és mivel gyorsan kimerül a keret, azok sem tudják összegyűjteni a szükséges pénzt, akik még ilyeneket terveznek.
A lap szerint idénre eleve csupán két nagyberuházást terveztek – korábban idényenként tucatnyi is volt –, de sem a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia által vágyott 3 milliárdos kézilabdacsarnok, sem az Utánpótlásképző-Központ új pályái és sportépülete közel egymilliárdos beruházásához szükséges forrásokat sem tudják elkezdeni összegyűjteni, mert kimerült a keret.
Fazekas István
A kormányzat ugyanis nem állította után a 2018-ban megszabott évi legfeljebb 125 milliárdos tao-keretet az elszálló inflációnak, és ez a keret jelenleg az akkori értéken számolva már csak 77,7 milliárdosnak felel meg. Ráadásul mivel a korábbi beruházások működési, fenntartási költségei – amiket szintén ebből a keretből finanszíroznak – is elszálltak, átalakították a keretbeli felosztást: míg korábban 80,7–44,2 arányban osztották fel a keretet a működési költségek javára, ez mostanra 94–31 milliárd lett, vagyis
a beruházásokra úgy is 30 százalékkal kevesebb jut, hogy nem vesszük figyelembe az inflációt,
ami pedig az építőiparban az átlagosnál magasabb volt, vagyis 2018-as árakon alig harmadannyi tao-támogatás jut beruházásokra, mint hét éve.
