Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást – írja a GVH. Hogy pontosan milyen áremelési közleményekre gondol, az nem világos: a Tej Terméktanács például nemrég tette közzé piaci helyzetelemzését 2025 januárjára vonatkozóan, amiben írnak a felvásárlási és az EU-s fogyasztói árakról is, ahogy az Agrárközgazdasági Intézet is rendszeresen publikál piaci elemzéseket az egyes szektorokról, de ezeket bajosan lehetne áremelési közleménynek hívni.
Úgy tűnik mindenesetre, hogy értő fülekre talált a kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség minapi közleménye, amiben a szervezet „reméli, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban”.
Rigó Csaba Balázs GVH-elnök arra hívta fel a több érdekképviselet figyelmét, hogy az alkalmazott gyakorlat (értsd: az áremelési közlemények kiadása) feltételezhetően egységes árképzéshez vezethet, illetve fokozhatja az inflációs nyomást. Rigó a felszólító levelekben azt írta, hogy „az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által időszakonként kiadott, áremelésre javaslatot tevő, illetve azt szükségesnek minősítő közlemények között feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn”.
Túry Gergely
A GVH-elnök szerint a közlemények kiadása olyan összehangolt áremeléshez vezethetett, ami a versenytörvény hatálya alá eshet, „és különösen inflációs piaci környezetben okozhat olyan összehangolt árpolitikát, amely szembe megy az önálló piaci döntések kialakítására vonatkozó kritériummal” – írta Rigó levelében.
A hatóság értékelése szerint az érdekképviseleti szervek által tett nyilvános nyilatkozatok a tagok jövőbeni áremeléséről és annak javasolt mértékéről sértik a versenytörvényt, főleg, hogy konkrét árképzési stratégiát is tartalmaznak.
A GVH elnöke ezért megfontolásra javasolta „az egyes élelmiszerpiacokat érintő információcsere, illetve közleménykiadási gyakorlat felülvizsgálatát, és oly módon történő módosítását, amely versenybarátabb módon érvényesíti a termelői, illetve feldolgozói érdekeket, és nem vezet összehangolt áremelésekhez, tekintettel arra, hogy ezek a fogyasztói árak jelentős emelkedését is okozhatják”.
Hozzáteszik: a felszólító levelek kiküldése nem jelenti a jogsértés megállapítását, Rigó Csaba csak „aggályait jelezte”. Az érintetteknek 60 napjuk van, hogy önkéntes válaszadás során tisztázzák álláspontjukat, illetve, hogy milyen lépéseket tett vagy kíván tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében.
