Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A NAV szerint 10 milliárdos kárt okoztak, de sajtóértesülések szerint akár ennek duplája is lehet az a magyar államot ért veszteség, amit egy több száz cégből álló csővezetékes gázkereskedelmi hálózat cégeivel nyúlhatott le két magyar, gázpiacon jártas vállalkozó.
Több mint 20 milliárd forint földgázáfát csalhatott el az a szerteágazó, lengyel és román állampolgárságú strómanok tulajdonában is álló cégekből szőtt hálózat, amelynek ügyében zajló vizsgálatról még január végén adott hírt az adóhatóság, majd tartóztatott le az ügyészség két embert. A letartóztatásukról szóló közleményben 10 milliárdos kárról írnak, de a 444.hu információi szerint ennek kétszereséről is szó lehet .
A két letartóztatott közül az egyik egy magyar vállalkozó, egy papíron jelentős forgalmat bonyolító vidéki családi energetikai cég tulajdonosa, a másik, pedig egy szintén régóta gázpiaci szereplő, aki egy Ausztriában bejegyzett gázkereskedő cégben is érintett volt. Mindketten olyan cégekhez is köthetők, amelyek gázkereskedelmi engedélyét a közelmúltban visszavonták.
Az érintettekhez köthető, csővezetékes gázkereskedelemmel foglalkozó cégek többsége jellemzően székhelyszolgáltatós címekre voltak bejelentve, több közülük semmilyen beszámolót nem adott le, tulajdonosaik szinte a semmiből gázpiaci előélet nélkül léptek az üzleti világba, és rajta vannak a NAV-nak azon a gyanús cégeket felsoroló listáján, amelyek az adóhatóság szerint “több tízmilliárd forintot is meghaladó földgázkereskedelem után fizetendő áfát elcsalták és ugyanilyen értékű elektronikai termékekkel fiktíven kereskedtek”. A magyar és külföldi cégekkel úgy trükköztek az elkövetők, hogy a hazai telephellyel – akár csak papíron – rendelkező devizakülföldieknek nem kell áfát fizetniük, de ha az értékesítési láncukban van egy hazai, jellemzően “dobható” vállalkozás, amelynek eladják az árut, majd lenyúlják az áfát.
A lap szerint a céghálóban érintett az a lengyel férfi is, akinek gázkereskedő cége, a Hetzig Trade Kft. működésének második évében 5,8 milliárdnyi közteher- és pótléktartozást halmozott fel az állam felé, és így felkerült a NAV legnagyobb adósokat nyilvántartó listájára. A férfiről apja azt mondta a lapnak, hogy nem tudja elképzelni, hogy céget alapított volna, alig tudta befejezni az általános iskolát is. Egy másik érintett cég a Strada Energia Kft., amit egy román férfi, G.-A. A. alapított, és egy év alatt nulláról bő 33,4 milliárd forintra nőttek. Mindketten feltehetően strómanokként működtek.
Borítóképünk illusztráció.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A támogatás összevonható az Otthon Start hitellel is és szakértők szerint jelentős előnnyel járhat az állami foglalkoztatottak számára.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
Több külföldi útján a neki járó 4 helyett 5 csillagos szállodában szállt meg, anélkül, hogy erre engedélyt kért és kapott volna – állítja Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.