szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az amerikai kormány fontolgatja, hogy egy tömegpusztító fegyverek terjesztése ellen hozott nemzetközi jogszabályra hivatkozva feltartóztassa Irán tankerhajóit, hogy az iszlám köztársaság olajbevételeit lenullázza.

Donald Trump második elnöki ciklusa első heteiben már két alkalommal vezetett be szankciókat Irán ellen, most pedig újabb lépéssel készül nyomást helyezni a perzsa államra – tudta meg a Reuters nevük elhallgatását kérő forrásaitól. Az egyes iráni vállalatok, illetve a nyugati szankciók megkerülésére létrehozott iráni „árnyékflotta” ellen hozott szankciók eddig korlátozott hatásúnak bizonyultak. Trump stábja most azt vizsgálja, hogy a szövetséges országok hogyan állíthatnák meg és ellenőrizhetnék a tengeri kereskedelem csomópontjain áthaladó, Iránhoz kötődő hajókat.  

A koncepció szerint az ilyen fellépések elég kellemetlenséget és fennakadást okozna az iráni olajszállítmányozás résztvevői számára ahhoz, hogy szolgáltatásaik megbízhatatlanná és kényelmetlenné váljanak, biztosítási költségeik pedig jelentősen nőjenek, így végső soron megszűnjenek gazdaságosak lenni. Erre egy 2003-ban a tömegpusztító fegyverek kereskedelme ellen hozott kezdeményezés (Proliferation Security Initiation) szolgáltatna jogalapot, amihez annak idején több mint száz kormány csatlakozott. Ez a mechanizmus lehetővé tenné a külföldi kormányok számára, hogy Washington kérésére célba vegyék Irán olajszállításait és megállítsák hajóit – mondta az egyik forrás -, ami hatékonyan késleltetné a szállításokat, és csapást mérne az ellátási láncokra, amelyekből Teheránnak bevétele származik. 

Bár a kezdeményezés eredetileg közvetlenül a tömegpusztító fegyverek terjesztése ellen született, John Bolton szerint, aki 2003-ban Washington részéről a kezdeményezés főtárgyalója volt, Irán olajexportja ellen is „teljesen jogos” lenne felhasználni, mivel Irán olajbevételeiből finanszírozza tömegpusztító fegyverekre irányuló fejlesztéseit, valamint terrorista szervezetek támogatását.  

Az Egyesült Államok még Joe Biden adminisztrációja alatt, 2023-ban feltartóztatott két iráni olajszállító hajót, amire Teherán hasonló tankerek lefoglalásával válaszolt, ezzel az olaj nemzetközi kereskedelmi árát is megemelve. Szakértők arra számítanak, hogy a Fehér Házban most tervezett intézkedések esetén is hasonló válaszlépésre lehetne számítani. A Trump-adminisztráció mozgástere az iráni olajszállítmányok akadályozására csak bizonyos olajár alatt fenntartható, mert amennyiben az üzemanyagárak túlzottan megnőnek, már saját gazdaságára is károsan hatna. Az amerikaiak ezért igyekeznek előmozdítani az iraki kurd területeken kitermelt kőolaj exportját, amivel az árak mérsékelhetők lennének. A Reuters korábban arról számolt be, hogy a Fehér Ház nyomást gyakorol Irakra, hogy engedélyezze a kurd olajexport újraindítását, különben Iránnal együtt szankciókkal kell szembenéznie. 

Az elmúlt évek amerikai szankciói ellenére Teherán olajexportja 2023-ban 53 milliárd dollárt, egy évvel korábban pedig 54 milliárd dollárt hozott, nagyrészt a Kínával folytatott kereskedelemben, az amerikai Energiainformációs Hivatal becslései szerint. Mivel ez a bevétel létfontosságú Irán számára, a szintén (még kiterjedtebben) szankcionált Oroszországhoz hasonlóan igyekszik más országokba regisztrált hajókkal kijátszani a szankciókat, és Indiába, illetve Kínába értékesíteni szénhidrogénjeit. A kétes tulajdoni helyzetű és sokszor elavult szállítóhajók jellemzően rendes biztosítással sem rendelkeznek, így különösen magas a balesetekkel járó természeti károk (olajkiömlés) kockázata. 

Az európai országokban az elmúlt években az orosz árnyékflottával szembeni fellépésre fogalmazódott meg szándék, Irán olajexportja nem szerepelt az európai intézkedések célkeresztjében. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!