A máltai befektetői állampolgársági program ellentétes az uniós joggal – mondta ki friss döntésében az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Bizottság
által a tagállam ellen indított eljárásban.
A bíróság indoklása szerint „a tagállami állampolgárság megadására és elvesztésére vonatkozó feltételek meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, e hatáskört az uniós jog tiszteletben tartásával kell gyakorolni.
A valamely tagállammal fennálló állampolgársági jogviszony alapját az állam és polgárai közötti szolidaritáson és hűségen, illetve a jogok és kötelezettségek kölcsönösségén alapuló különös kapcsolat képezi.
Nyilvánvalóan megsérti ezeket az elveket az a tagállam, amely az állampolgárságot, és ezáltal automatikusan az uniós polgárságot egy visszterhes ügyleti jellegű eljárás keretében, közvetlenül az előre meghatározott befektetések vagy kifizetések ellenében adja meg.
A polgár jogállás ilyen »áruba bocsátása« összeegyeztethetetlen az uniós polgárságnak a Szerződésekből eredő eszméjével.
Sérti a lojális együttműködés elvét, és veszélyezteti a tagállamok közötti, az állampolgárságuk megadásába vetett kölcsönös bizalmat, amely az uniós polgárság Szerződések általi bevezetését vezérelte.”
Az Európai Unió több tagállamában működnek a máltaihoz hasonló konstrukciók, úgynevezett aranyvízum-programok – beleértve Magyarországot. A különbség, hogy a magyar állam nem állampolgárságot, csak tartós tartózkodási engedélyt kínál befektetésekért cserébe. A program egyelőre kevéssé tűnik sikeresnek, egyébként.
Az aranyvízumok, letelepedési és vendégbefektetői programok feltételei szinte minden országban szigorodtak, miként Magyarországon is. De mit kell teljesíteni azért, hogy valaki akár útlevelet kapjon egy országban?