Tíz magyar felnőttből kilenc anyagi bizonytalanságot érez, és a többség még rosszabb helyzetre számít a közeljövőben
Egy friss felmérés szerint még mindig az infláció miatt aggódnak a legtöbben.
hvg.hu
A magyar lakosság döntő többsége – egészen pontosan 89 százaléka – anyagilag bizonytalannak értékeli a helyzetet, kevesen vannak azok, akik stabil pénzügyi hátteret éreznek maguk mögött, derült ki a Provident megbízásából a magyar lakosság körében készült reprezentatív kutatásból, a Provident Barométerből.
A felmérés szerint a legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36 százalék) nevezte meg első számú anyagi veszélyként, és minden negyedik válaszadó (24 százalék) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15 százalék), vagy egy tartós betegségtől (14 százalék) való félelem is.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
Ami demográfiai különbséget illeti, a munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50 év feletti korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.
A válaszokból kiderült az is, hogy a bizonytalanságtól való félelem alacsony pénzügyi tudatossággal párosul. A kutatásban részt vevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet – például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt – rövid időn belül jelentősen megváltozik.
Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41 százalék) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21 százalék) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15 százaléknyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe.
A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65 százalék) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14 százalék remél ezen téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66 százalék) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban részt vevők 8 százalék tervezi a felmérés adatai alapján.
Az idei évi gazdasági teljesítmény elmarad a korábbi várakozásoktól, jövőre viszont már reálisabbak a kormányzati optimista várakozások az MBH új makrogazdasági előrejelzése szerint. A bank elemzői úgy látják: a növekedés elsődleges lába a fogyasztás lehet, miközben a többi sarokszám is stabilizálódik, és ezt a külső tényezők jó eséllyel javíthatják.
A fentiekhez képest bizakodásnak is tűnhet, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45 százalék) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23 százalék valószínűsít, közel egyharmadnyian (32 százalék) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.