Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A magyar lakosság döntő többsége – egészen pontosan 89 százaléka – anyagilag bizonytalannak értékeli a helyzetet, kevesen vannak azok, akik stabil pénzügyi hátteret éreznek maguk mögött, derült ki a Provident megbízásából a magyar lakosság körében készült reprezentatív kutatásból, a Provident Barométerből.
A felmérés szerint a legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36 százalék) nevezte meg első számú anyagi veszélyként, és minden negyedik válaszadó (24 százalék) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15 százalék), vagy egy tartós betegségtől (14 százalék) való félelem is.
Ami demográfiai különbséget illeti, a munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50 év feletti korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.
A válaszokból kiderült az is, hogy a bizonytalanságtól való félelem alacsony pénzügyi tudatossággal párosul. A kutatásban részt vevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet – például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt – rövid időn belül jelentősen megváltozik.
Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41 százalék) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21 százalék) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15 százaléknyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe.
A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65 százalék) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14 százalék remél ezen téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66 százalék) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban részt vevők 8 százalék tervezi a felmérés adatai alapján.
A fentiekhez képest bizakodásnak is tűnhet, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45 százalék) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23 százalék valószínűsít, közel egyharmadnyian (32 százalék) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.
