Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Számos negatív sztereotípia kering a Z generáció képviselőiről, ha munkáról és pénzügyekről van szó: lusták, felelőtlenek, nem szeretnek dolgozni, csak élnek bele a világba, kifolyik a pénz a kezeik közül. Az Erste friss kutatása szerint a korosztályba tartozók többségére ezek nem igazak, bár tény, hogy a korábbi generációkhoz képest máshogy kezelik a pénzügyeiket.
A bank a 16–29 évesek körében készített felmérése szerint a generáció többsége pénzügyileg nagyon is tudatos, ám rövidebb távra tervez, szívesebben vállal akár nagyobb kockázatot is, és összességében nyitottabb az új, alternatív befektetési megoldásokra, mint az eggyel idősebb korosztály. Az eredmények szerint a választ adó Z generációsok
- 72 százaléka rövid távra (0–5 év) tervez;
- 47 százaléknak pedig középtávon (6–10 év) is van elképzelése arról, mit szeretne elérni;
- bár hosszú távra (11 évnél tovább) csak negyedük tervez;
- ám azt mindössze 1 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nincsenek álmai, elérendő céljai.
Ami a tudatosságukat illeti, 49 százalékuk készít pénzügyi tervet álmai eléréséhez, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre, csak nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. A többségnek (51 százalék) már most is van valamekkora megtakarítása, míg további 46 százalék tervezi, hogy a közeljövőben elkezd félretenni. A legtöbben a hagyományos, kevésbé kockázatos befektetéseket részesítik előnyben, a befektetéssel rendelkezők 28 százaléka állampapírban, 18 százaléka ingatlanban tartja a pénzét.
A 16–29 évesek kockázatvállalását és az alternatív befektetési lehetőségek iránti fogékonyságukat jelzi, hogy részvényt 16 százalékuk, míg kriptodevizát 12 százalékuk tart. Utóbbi több mint a duplája a teljes magyar lakosság korábban mért átlagának, ami 5 százalék volt.
A kutatás szerint a Z generáció 83 százaléka már dolgozik, jellemzően teljes munkaidős jogviszonyban (51 százalék), 27 százalékuk viszont vállalkozás indításában látja a jövőt, vagy szabadúszóként (13 százalék) terveznek megélni.
A válaszadók többsége kevesebbet keres annál, mint amennyit saját bevallása szerint a megélhetéshez szükségesnek tart. Míg 72 százalék havi nettó 450 ezer forint alatt visz haza, addig 82 százalék szerint a megélhetéshez Magyarországon legalább ennyi vagy ennél több jövedelem szükséges. A Z generáció 77 százaléka inkább nem elégedett a fizetésével, ugyanakkor bizakodik a jövőben: 67 százalékuk hisz abban, hogy anyagi helyzete hamarosan javulni fog.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely
