Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „népegészségügyi termékadók” bevezetésével a jelenlegi másfélszeresére kellene drágítani a cukros üdítőket, a szeszes italokat és a dohányárukat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra biztatja a világ országait, hogy olyan adókat vessenek ki a cukros üdítőkre, az alkoholos italokra és a dohányárukra, amelyek a következő tíz évben másfélszeresére drágítják ezeket a termékeket. A WHO-s ajánlás az ESM Magazine kiskereskedelmi szakportál szerint a legerősebb gesztus eddig, amivel a szervezet azok mellé áll, akik szerint a fogyasztást büntető adók jó eszközt kínálnak az egészségügyi problémák megoldására.
Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint a magas ár hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak ezekből a termékekből, ami fontos is lenne, hiszen e három termékfajtát tartják felelősnek a cukorbetegség kialakulásáért, de hozzájárulnak egyes rákbetegségekhez is. És nem mellékes az sem, hogy a WHO szerint, hogy a magas adóbevételből jutna pénz egészségügyi kiadásokra.
A világszervezet szerint a magyarországi chipsadóhoz hasonló közteherből a világ országai együttesen ezermilliárd dolláros bevételt érhetnének el 2035-ig. Ezt annak alapján kalkulálták, amit Kolumbiában és Dél-Afrikában bevezetett „népegészségügyi termékadó” hozott. A dohánytermékek adóztatását évtizedek óta támogatja a WHO, a másik két árucsoportét néhány éve.
Ugyanakkor ez az első eset, hogy konkrét számot adnak meg az adókulcsra. A számítások szerint az inflációt is figyelembe véve a közepes jövedelmű országokban a jelenlegi 4 dolláros (1360 forint) kiadás 10 dollárra (közel 3400 forint jelenlegi árfolyamon) menne fel 2035-re – derült ki Guillermo Sandoval, a WHO vezető elemzőjének szavaiból.
A WHO adatgyűjtése szerint közel 140 ország vezetett be külön adókat a dohánytermékekre, amelyek ezek árát átlag 50 százalékkal növelték 2012 és 2022 között. Sandoval elárulta, hogy hasonló javaslatokat készítenek elő például az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban.
Az International Council of Beverages Association üdítőital-szövetség igazgatója, Kate Loatman szerint aggasztó a WHO felületessége. „Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy a cukros üdítők adóztatása egyetlen országban sem javította az emberek egészségét vagy mérsékelte az elhízást.”
Majd ehhez hozzátette, hogy az üdítőital-gyártók dolgoznak olyan termékeken, amelyek támogatják az egészséges életet.
Amanda Berger, a Distilled Spirits Council szeszesital-szervezet kutatási elnökhelyettese csatlakozott ehhez a véleményhez. Szerinte a magasabb ár nem vezet a szeszes italok mértékletesebb fogyasztásához.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?