Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly augusztusban egy rendeletmódosítás miatt a Paksi Atomerőmű működtetői felhatalmazást kaptak arra, hogy esetenként határérték fölé emeljék az atomerőmű alatti Duna-szakasz vízhőmérsékletét Lantos Csaba energiaügyi miniszter hozzájárulásával. A vízi élővilág védelmét szolgáló hőmérsékleti korlátozás 30 Celsius-fok volt, de a tavaly létrehozott Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület javaslata szerint akár a 32 fokos hőmérsékletet is elérhetné a folyó, ami már gyakorlatilag olyan meleg, mint egy termálmedence vize – írja az Átlátszó.
A testület idén májusban tett ajánlást a határérték emeléséről, ezt azonban csak most tette közzé a minisztérium a portál adatkérése után, amiből kiderült az is, hogy tudományos hivatkozások és a határérték növelését taglaló környezeti hatástanulmány nélkül hoztak döntést a módosításról. Az Átlátszó kiemelte, hogy a tanácsadó-testület tagjai között egy olyan szakember sincs, akinek a szakterülete a Duna élővilága és a folyó melegedése lenne.
A törvényt tavaly több környezetvédelmi szakértő is bírálta, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület szerint beláthatatlan következményekkel járhat az, hogy az energiaügyi miniszter döntése alapján a nyári hőségben gyakorlatilag felforralhassa a Duna vizét a Paksi Atomerőmű, és hasonlóan vélekedett a Greenpeace szakértője is, aki szerint egyes élőlényeknek már a 30 fokos határérték is magas volt.
Az Átlátszóhoz eljuttatott információkból kiderül, hogy mi a módja a hőterhelési korláttól való eltérés engedélyeztetésének – amit Lantos Csaba tehet. A 30 foktól való eltérést az atomerőműnek kell kérnie, és a Magyarország villamosenergia-ellátásáért felelős társaságnak (MAVIR) igazolnia kell, hogy ténylegesen fennáll-e az az ellátásbiztonsági ok, ami miatt az atomerőművet – a Duna túlmelegedése ellenére – tovább kell működtetni – írják.
Eddig ennek az volt a módja, hogy le kellett tekerni az atomerőművet, tavaly például a visszaterhelés azt követően vált szükségessé, hogy az augusztus 20-i ünnepnapon a zivatarok hűtő hatása mellett az erőmű termelése növekedett.
Nyitókép: Túry Gergely
