Fellélegezhetnek a bankok: a Legfelsőbb Bíróság (LB) nem meszelte el az egyik takarékszövetkezetet az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Első és másodfokon még nem ez volt a helyzet, ezért fennállt a veszélye, hogy ügyfelek ezrei indítanak hasonló pereket azért, hogy semmisnek tegyék a bankok kamatemeléseit. Emlékezetes, hogy a devizahitelek törlesztő-részletei az elmúlt években nem csak a devizaárfolyam-változások miatt nőttek, hanem a bankok kamatemelése miatt. Ebben a  perben a bíróság abban hivatott dönteni, hogy jogszerűen emelgette-e meg a pénzintézet az ügyfelek megkérdezése nélkül a hitelek kamatait.

Nos, döntés nincs, a per kezdődik előlről. Az LB ugyanis új eljárásra utasított a szegedi székhelyű Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételeinek ügyében a kedden kihirdetett felülvizsgálati döntésében.

Az LB - MTI által idézett - részítéletében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a hitelintézeti törvény, valamint a részítéletében megfogalmazott szigorú kritériumrendszer alapján a lakossági hitelezésre vonatkozó általános szerződési feltételekben az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó okok listájának tételes, érdemi vizsgálatára utasította az alsóbbfokú bíróságot.  Ugyanakkor a felülvizsgálati döntés szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén van jogszerű lehetőség az egyoldalú szerződésmódosításra.

A polgári pert a pénzintézet hitelezési gyakorlata alapján az ügyészség kezdeményezte. Közérdekű keresetében az ügyészség kérte az alperes Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelezésben végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítások érvénytelenségének kimondását. Első fokon a Csongrád Megyei Bíróság, majd ez év márciusában másodfokon a Szegedi Ítélőtábla már jogerősen is kimondta, hogy 2008. június 9-ig visszamenőleg minden szerződő fél vonatkozásában tisztességtelen és ezért érvénytelen a Partiscum általános szerződési feltételei alapján végrehajtott valamennyi egyoldalú szerződésmódosítás.

A tábla többi között azzal indokolta döntését, hogy a perbeli esetekben elmaradt az alkufolyamat, a hitelért folyamodó - aki gyakran el sem olvasta a rá vonatkozó szabályokat - csak arról dönthetett, hogy elfogadja-e a feltételeket vagy sem, holott a hitelező-adós viszony a mellérendeltségen alapul, melyben érvényesülnie kell az egyenjogúságnak. A márciusi jogerős ítélet indoklása szerint elfogadhatatlan az egyoldalú szerződésmódosítás, ha ennek célja az, hogy kizárólag az egyik fél kockázatát csökkentse. Tisztességtelen a kockázatokat ilyen módon arra a félre hárítani, akinek a körülményekre nincs is ráhatása, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor lenne elfogadható, ha mindkét felet megilletné.

A jogerős ítélet ellen a szegedi takarékszövetkezet fordult a LB-hoz felülvizsgálati kérelemmel, melyben indítványozta a tábla döntésének megváltoztatását és az ügyészség keresetének elutasítását. A kérelem indokai között szerepelt, hogy 20-30 éves hitelek összes kockázatát - így többi között a banközi kamatlábak változását, vagy az országkockázati felárat - lehetetlenség kizárólag csak az egyik félre, a hitelezőre terhelni, aki egyébként nyomban a jogviszony kezdetén teljesít, hitelt nyújt, az adós pedig majd évek, évtizedek alatt fizeti azt vissza. Amennyiben pedig az összes kockázatot a hitelnyújtás kezdetén árazná be a pénzintézet, az a hitelezés ellehetetlenüléséhez vezetne. 

Az alperesi jogi képviselő korábban a felülvizsgálati eljárásban kiemelte, hogy a magyar és az európai szabályozás egyaránt lehetőséget nyújt az egyoldalú szerződésmódosításra, továbbá kifogásolta, hogy a tábla csupán a polgári törvénykönyvre alapította döntését, és nem foglalkozott a hitelintézetekre vonatkozó speciális szabályozással. Az ügyészség a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. 

Az LB keddi részítéletében javarészt hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla másodfokú jogerős döntését, és a Csongrád Megyei Bíróságot arra utasította, hogy új első fokú eljárása során a hitelintézeti törvény és részítéletben kifejtett objektív kritériumok alapján érdemben vizsgálja meg az egyoldalú szerződésmódosításokra lehetőséget adó okok listáját az általános szerződési feltételekben.  Az LB szóbeli indoklásában kifejtette: az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó okok listájának tételes vizsgálatakor figyelemmel kell lenni többi között arra, hogy külső objektív, a felek által nem befolyásolt-e az egyoldalú módosításra okot adó körülmény, azt figyelembe vették-e a felek a szerződéskötéskor, illetve, hogy azt a professzionális gazdasági szereplő ésszerű módon előre láthatta-e.

Míg a tábla jogerős ítéletét elsősorban a polgári törvénykönyvre alapította, addig az LB a hitelintézeti törvény rendelkezései alapján hozta meg döntését, és kimondta, hogy "az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette".