A részvételi arány a várakozásoknak megfelelően magas volt: az 560 ezer választópolgár 85-87 százaléka voksolt vasárnap - jelentette be a választási bizottság elnöke. Hétfőn 13 óráig az összes szavazat 77 százalékát dolgozták fel. Az előzetes eredmény szerint Kadirov szerezte meg a leadott szavazatok 81,1 százalékát, rá voksolt 318 ezer választó. A többi hat jelölt egyike sem érte el a tíz százalékot. A második legtöbb szavazatot Abdullah Bogajev, a déli szövetségi régió korábbi főfelügyelője kapta, az ő eredménye 6,2 százalék, így Kadirovot már nem lehet behozni. Az elnökválasztás végleges eredményét hétfő estére várják, és kedden hirdetheti ki a központi választási bizottság.
A csecsenföldi választási bizottság elnöke szerint a megbékéléshez vezető út első lépése az, hogy a márciusi alkotmányos népszavazás után szabadon, félelem és kényszerítés nélkül készült fel a köztársaság az elnökválasztásra. A felkészülést csak néhány incidens zavarta meg: két-három szavazóhelyiségben lövéseket adtak le szélsőségesek, de senki nem sérült meg. Az alkotmány elfogadása óta a csecsenek az Oroszországi Föderáció és a Csecsen Köztársaság teljes értékű állampolgárainak érezhetik magukat - jelentette ki a bizottsági elnök.
A bizottság képviselőinek örömhangulata nem tükröződött Groznijban a választási bizottság székhelye körül gyülekező csecsenek között. Az egyik férfi az MTI-nek azt mondta: szinte biztos, hogy ilyen sokan nem mentek el szavazni, a magas részvételi arányról szóló közlés "politikai trükk", akárcsak Kadirov győzelme. Kadirov 1951-ben a kazahsztáni Karagandában született (a csecsenek csak az 1957-es amnesztia után térhettek vissza hazájukba, ahonnan Sztálin 1944-ben az ingusokkal együtt száműzte őket). A csecsenföldi iszlám egyetem rektora volt, majd 1994-ben az oroszellenes felkeléshez csatlakozott; muftiként, a legfőbb vallási vezetőként szent háborút hirdetett Oroszország ellen. Később azonban a radikális vahhábita mozgalom térnyerése miatt elhatárolta magát Aszlan Maszhadov szeparatista vezetőtől. 1999-ben, a dagesztáni csecsen invázió után nyíltan szakított Maszhadov elnökkel, a második csecsen háborúban már nem vett részt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000. júliusában nevezte ki a Moszkva-barát csecsenföldi adminisztráció élére.
A csecsenföldi elnökválasztás az erőszak légkörében zajlott, nem volt pluralizmus, túlságosan kevés jelölt indult, és hiányoztak a független médiumok, melyek megfigyelhették volna a szavazás menetét - jelentette ki Varsóban Jaap de Hoop Scheffer holland külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke és a NATO leendő főtitkára. A holland külügyminiszter közölte, hogy nehéz a választást értékelni, mert nem voltak jelen az EBESZ képviselői. A szervezet varsói székhelye kapott ugyan meghívást, de az túl későn érkezett, így a képviselet nem küldhette el megfigyelőit Groznijba. (MTI)