Véres és kegyetlen kozák történet
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécsett még nem forognak a betonkeverők, azt viszont már most hallom, hogy a majdani programsorozatban fontos szerepre vállalkozó Pannon Filharmonikusok megkezdték az előkészületeket. Az európai színvonalat megcélzó erőfeszítések első gyümölcseit a Művészetek Palotájában ízlelhettük meg.
Pannon Filharmonikusok, km.: Onczay Csaba (cselló), karmester: Martin Turnovsky
február 2., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Martin Turnovsky Fejből dirigált © Gramofon |
Legutóbbi hangversenyük mottója Gogol regényének címe, a Holt lelkek volt. A program csak lazán kapcsolódott ehhez: Rahmanyinov szimfonikus költeménye (Holtak szigete) a címe, Janáček Taras Bulbája a művet inspiráló eposz szerzője (Gogol) révén került kapcsolatba a mottóval. A kakukktojás Sosztakovics Gordonkaversenye (op. 107) volt. A darab nem, de a szerző – gondoljunk csak Az orr című operára – köthető az orosz íróhoz. Martin Turnovsky személyében nemzetközi rangú dirigens vezényelt. A jövőre 80 éves mester korát meghazudtoló rugalmassággal vezényelt, a jól felkészített zenekarral (a betanítás Ménesi Gergely munkáját dicséri) élvezetes koncertet adott. Sokáig úgy tűnt, hogy Rahmanyinov művét egyetlen, nagy ívű fokozásként (crescendo) szeretné előadni, de hát a darab nem teljesen így alakul, ezért kénytelen volt három nagyobb szakaszra bontani a kompozíciót. Az első rész így is hatásos volt, a ködfüggöny mögül kirajzolódó sziget elmosódott körvonalainak fokozatos élesítése figyelemre méltó vizuális fantáziáról árulkodott. Ha a Karib tenger kalózainak harmadik része nem ezzel a zenével fog kezdődni, akkor bizonyos, hogy Hollywoodban nem értenek a muzsikához.
A gordonkaverseny szólistája Onczay Csaba volt. Az utóbbi időben gyakran hallottam pontatlan intonációjú játékát, s bevallom, hogy tartottam fellépésétől. Most sem volt mindig tiszta, de végül megbízható, korrekt előadást hallhattunk. A probléma inkább az volt, hogy a mű valahogy profiltalanra, kitalálatlanra sikeredett, Turnovsky is csak levezényelte a darabot. Igazán jól Janáček szimfonikus rapszódiája sikerült, a cseh dirigens fejből vezényelte. A három tömör tételből álló zenekari darab ismét bizonyította, hogy Magyarországon Janáčeket még mindig nem ismerjük eléggé, jelentőségét nem mértük fel. Turnovsy ezúttal is a zene láttató erejében bízva, elég világosan mesélte el ezt az igencsak véres és kegyetlen kozák történetet.
Molnár Szabolcs
Gramofon Zenekritikai Műhely
A Bélaság dicsérete
Ha valahová, hát Magyarországra, névadó példaképe hazájába már réges-rég el kellett volna látogatnia. A nyolcszoros Grammy-díjas Béla Fleck és zenekara, a The Flecktones végre adott egy bélást vagyis egy duplakoncertet lelkes magyar rajongóinak.
A zongorista esete a borús Mozarttal
Debütált a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A koncertre neves vendégszólista, a zongorista Yefim Bronfman kapott meghívást. Sokan hitték azt, hogy elsősorban nem a megbízható zenekar, hanem a zongorista miatt érdemes elmenni a koncertre. Pont fordítva alakult.
Bevállalós muzsika
Roberto Abbado és a Saint Paul Chamber Orchestra alaposan „bemérte” a Zeneakadémia akusztikáját. Úgy vélték, hogy a stúdióban beállított előadásmódjuknak nincs különösebb kockázata egy szépen zengő teremben sem. A zenekar hatalmasat szólt. Azonban ennél sokkal több is történt.
Fél bukta: a kettévágott Don Carlos
Nemzetközi szereplőgárdát hívott a Budafoki Dohnányi Zenekar Verdi operája, a Don Carlos előadására. A műsorfüzet címlapján ez állt: félszcenikus előadás. A díszlettervező asszisztensét tehát alighanem kettévágták. Még nagyobb baj, hogy a koncepció – feltételezzük, hogy volt – tört derékba.
