Virágcsokor Kodálynak
Néha egy családi albumból való fotográfia is közérdekűvé válhat. A Magyar Rádió zenei együtteseinek március 4-ei koncertjéhez készült, szerény kivitelű műsorfüzetbe szerkesztett képen Kodály Zoltánnak egy kisfiú virágcsokrot nyújt át. Ez a fiú Fischer Ádám, a gyermekkórus egykori tagja, az évfordulós koncert egyik dirigense, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója.
A Magyar Rádió jubileumi Kodály-évadjának nyitóhangversenye
március 4., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Kodály és szignója Szigorú és elnéző © Gramofon |
A Magyar Rádió Gyermekkórusa, amelyhez igen bensőséges kapcsolat fűzte, minden születésnapján fölkereste és fölköszöntötte őt. Nem is kezdődhetett másként a Kodály Zoltán halálának 40. évfordulójára emlékező koncert, mint hogy nyitányképp a gyerekkórus énekelt: a Serkenj fel, kegyes nép kezdetű népdalfeldolgozást, a Nagyszalontai köszöntőt. Valakinek a halálával járó veszteségre gondolni nem derűs dolog, az üde gyermekhangok, az éneklés látható öröme azonban mégis bizakodó hangulatot teremtett. A folytatás meg éppen a kétség és hit viszonyáról szólt, mert a Missa brevis szólalt meg. Az a mű, amelyet Kodály Budapest második világháborús ostroma alatt, búvóhelyről búvóhelyre vándorolva fejezett be, és amelyet 1945. február 11-én, az Operaház alsó ruhatárában mutattak be a legjobb magyar énekesek. Adj nekünk békét! – hangzik a fohász, és a Missa brevisszel tényleg a béke szólalt meg. A Magyar Rádió Énekkara Strausz Kálmán vezényletével adta elő - igen koncentráltan. Kodály miséjében a kórus és a szólisták szerepe egyenrangú – ennek elfogadását tükrözte Fodor Beatrix, Korondi Anna, Geötz Judit, Wiedemann Bernadett, Fekete Attila és Hámori Szabolcs disztingvált közreműködése. Ezután ismét a gyermekkar lépett pódiumra: előbb a 150. genfi zsoltárt, majd az Öt tantum ergót énekelték, biztos stílusismeretről adva tanúságot. A Pünkösdölővel a közösségi éneklés felszabadító élményét ragyogtatták föl a gyerekek. Ezt a blokkot Nemes László Norbert és Thész Gabriella vezényelte.
A műsort úgy állították össze, hogy Kodály kompozíciós munkásságának sokszínűsége mutatkozhasson meg. Az Öregek című kórusmű, amely Weöres Sándor versére készült, a francia zenei impresszionizmus iránti érdeklődésre mutat. Mintha egy színes krétarajz transzformálódna hangjegyekké, a Magyar Rádió Énekkara is ilyen rajzosan, pasztellszerűen tolmácsolta a művet. A Jézus és a kufárok bibliai jelenete miniatűr-dráma, ezt pedig ennek megfelelő drámai feszültséggel adta elő a kórus. Az est második felében a Pest, Buda és Óbuda egyesülésének ötvenedik évfordulójára (1923) szervezett ünnepi hangversenyre komponált Psalmus Hungaricus hangzott el. Megszólalt a teljes apparátus, tehát a szimfonikus zenekar is. Az orgonánál az egész hangversenyen Deák Lászlót hallhattuk. A Psalmus hangjai betöltötték a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet; Fischer Ádám pálcája alatt a kamarazenei részek épp oly plasztikusan hangzottak, mint az erős dinamikájúak.
Albert Mária
Gramofon Zenekrititikai Műhely
Birkózás Mozarttal
Hogy a publikum kezdetben nem rendült meg a produkciótól, mutatja, hogy rögtönzött köhögőkoncerttel szórakoztatta magát. Mozart zenéjével nehezen birkóztak, Csajkovszkij muzsikájában viszont otthon érezték magukat a Londoni Szimfonikus Zenekar világszerte elismert művészei.
Terápiás foglalkozás az Operában
Umberto Giordano André Chénier című operájának „új kiadása” az első igazi premier a Magyar Állami Operaházban ebben az évadban. Két szereposztás, hatalmas közönségsiker, bravózás, mámor az Ybl-palotában. És még?
Zavar és megrendülés a koncertteremben
Nagy fába vágta a fejszéjét a harminchárom éves, Kossuth-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely. Legutóbbi szólóestjén négy, egyenként is embert próbáló szonátát szólaltatott meg. Mégsem a különös műsor – Bartók, Mozart, Chopin, Liszt műveinek párosítása –, hanem Bogányi zongorázása hozott zavarba.
Jóféle zúzás két részben
A European Mantra és Vernon Reid zenekara, a Masque koncertje előtt, az A38 hajó színpadára lépve nem viccből kérdezte a szervező Smart Music képviseletében Szepesi Mátyás, hogy vajon hányan hoztak füldugót a nézők közül. Valami vadság következett, két felvonásban. Jóféle vadság.
Carmen: import vagy hazai?
A Carmen népopera, a Köztársaság téren a helye – gondolják az aktuális igazgatók. 1982, 1993, 2000 – Bizet Carmenjének legutóbbi felújításai az Erkel Színházban. Most megint felújították a dalművet, a címszerepben a figyelemre méltó Vizin Viktóriával.
