Tetszett a cikk?

Frontális támadást intézett a miniszter az egészségügyi kassza krónikus hiányának a megfékezésére. A múlt héten benyújtott törvényjavaslatokat az érintett szakmai szervezetek hevesen ellenzik.

HVG
Évek óta döntetlenre áll a vita, vajon sok vagy kevés a hazai gyógyszerfogyasztás. Ennek megítélése attól függ, mihez hasonlítjuk: az OECD-országok között is hátul kullogó magyar élettartamhoz, az évente kidobott 2500 tonna orvossághoz, netán a fekvőbeteg-ellátásra fordított forintokhoz. Ez utóbbira - amely szinte egyhangú szakmai vélemény szerint túlméretezett, igaz, egyúttal alulfinanszírozott is - az idei költségvetési előirányzat szerint csupán 362 milliárd forint jutna. Történelmi fordulópont, hogy a fekvőbeteg-kasszát az előrejelzések szerint első ízben fogja felülmúlni a gyógyszerre fordított egészségbiztosítási támogatás, amely elérheti a 390-400 milliárd forintot is, s amelyet a gyógyászati segédeszközök szubvenciója további több mint 40 milliárd forinttal fejel meg (lásd táblázatunkat).

A gyógyszertámogatás összege az elmúlt öt évben kis híján megduplázódott, miközben a gyógyszerek termelői ára nem vagy alig néhány százalékkal nőtt. A kasszatúllépés is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ennek összege tavaly már megközelítette a 100 milliárd forintot. Az állami gyógyszertámogatások féken tartásával egészségügyi miniszterek sora próbálkozott: a fideszes Mikola István például a gyógyszerismertetés és -promóció szabályait szigorította, a szocialista Kökény Mihály pedig forgalomarányos befizetésre kötelezte a gyártókat. Molnár Lajos most valamennyi lehetséges megoldást egyszerre vetette be: egyebek mellett erősítené az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) áralku-pozícióját mind a gyógyszerek, mind pedig a gyógyászati segédeszközök körében. A gyártók árajánlatait nyilvánossá, az interneten is hozzáférhetővé tenné, megkönnyítené és meggyorsítaná az olcsó, generikus készítmények befogadását az OEP által támogatott medicinák közé, és tovább szigorítaná a gyógyszerek orvosoknak szóló ajánlási lehetőségeit. Jelenleg 2800 orvosi diplomás gyógyszergyári "termékmenedzser" ismerteti meg praktizáló kollégáit valamely medicina újdonságaival, az ő, eddig 13 500 forintos regisztrációjukért a jövőben egyenként 5 millió forintot, majd évente további 1 milliót kellene fizetni. Önmagában ez például a Richter Gedeon Nyrt.-nek jövőre 1 milliárd forintos pluszkiadást jelent, hacsak szélnek nem ereszti 230 orvoslátogatóját.

A gyógyszergyártók a fix összegű támogatásban részesülő készítmények után 14, a százalékos támogatást élvező orvosságok után 16 százalékos kötelező rabattot fizetnének az OEP-nek mint legnagyobb vásárlójuknak. A befizetendő összeget mérsékelhetik, ha csökkentik készítményeik árát, és vállalják, hogy három évig nem drágítanak. Gyaníthatóan ők állják majd a gyógyszerkassza túllépése esetén a deficit nagyobb részét is: 1 és 9 százalék közötti plusz esetén még közösen töltené fel a kasszát az állam és a gyógyszeripar - minél nagyobb a deficit, az utóbbira annál nagyobb teher jut -, 10 százalék felett azonban a többlettámogatás teljes összegét a gyártóknak kell befizetniük. "Ha azzal számolunk, hogy 2007-ben az OEP-gyógyszerkassza legfeljebb 320 milliárd forint lesz, a mai tendenciák alapján legalább 100 milliárd forintos túlköltés valószínűsíthető. Számításunk szerint ez azt jelenti, hogy a támogatott medicinát forgalmazó cégek árbevételének 36 százalékát vonja el a most benyújtott törvény elfogadásával a kormány, természetesen az adókon felül" - mondta a HVG-nek Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke.

A gyártókhoz hasonló befizetési kötelezettség terhelné a gyógyszer-nagy- és kiskereskedőket is. Utóbbiak évi 30 millió forintos nettó árbevételtől felfelé, emelkedő mértékű szolidaritási díjat fizetnének, amellyel a hátrányos helyzetű patikák fennmaradását segítenék. A Magyar Gyógyszerészkamara (MGYK) alighanem ennyi sarcot könnyedén tudomásul venne, ám mással van elfoglalva: az eddig államilag garantált monopóliumuk elvesztése miatt aggódik, sztrájkkal, utcai demonstrációkkal fenyegetődzik. Eddig eredménytelenül, mert a pénteken az Országgyűlésnek benyújtott gyógyszer-gazdaságossági törvény az utolsó szóig érvényesíti a miniszter által kilátásba helyezett piacliberalizáló lépéseket, amelyektől a tárca a vevők igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó nyitva tartást, a szabaddá váló verseny hatására több szolgáltatást, valamint olcsóbb vény nélküli orvosságokat remél.

Sokan értetlenkedve fogadták, hogy a miniszter a medicinát rendelő orvosokat is bevonná a deficit felelősei körébe. Ha a doktorok rendszeresen és indokolatlanul a választhatók közül a drágább készítményeket írják fel, az OEP csökkentheti a praxisuk, illetve a rendelőintézet finanszírozását. "Nem úgy kell elképzelni, hogy minden egyes recept támogatástartalmát megvizsgálja az OEP, hanem a tevékenység egésze kerül mérlegre. Azt tesszük szóvá, ha ez jelentősen eltér a rendelt gyógyszerek mennyisége és térítési díja tekintetében az átlagtól" - magyarázta a HVG-nek a miniszter, hogyan kell érteni a tervezett regulát.

A gyógyszertörvénynél minden bizonnyal kevesebb indulatot vált ki az egészségbiztosítási felügyelet létrehozásáról szóló javaslat, amely a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására új hatóságot hoz létre. Ennek a hatvan-hetven fős, a szakminiszter felügyelete alá rendelt apparátusnak egyebek mellett az lenne a dolga, hogy a biztosítottak érdekeit képviselje. Ellenőrizné a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét, internetes honlapján elérhetővé tenné a várólistákat, minőségmérési rendszereket dolgozna ki. Bár az OEP 2005 márciusa óta rendszeresen közöl "minőségi rangsorokat" - elsőként az infarktushalálozás gyakoriságáról közölt ilyet a kórházak típusa szerint, majd pedig a császármetszéses szülések gyakoriságáról -, az intézmények anonimak, beazonosíthatatlanok maradtak. Ennek ellenére a rangsorokat az orvosszakma sokat bírálta. Most ezek a minőségi sorrendek kíméletlenül nyilvánosak lesznek - ígéri a miniszter -, és a felügyelet, amely alkalmanként legfeljebb 10 millió forintos pénzbüntetést szabhat ki, szélsőséges esetben arra is felszólíthatja az OEP-et, hogy bontson szerződést a nem megfelelő szolgáltatást nyújtó kórházzal vagy rendelőintézettel.

Az új hatóságnak meg kell találnia a helyét az egészségügy szakmai kontrolljáért felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint az egészségbiztosítói szektort felügyelő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett. Elnökét hat évre a miniszterelnök nevezi ki - áll a törvénytervezetben -, a hattagú felügyeleti tanács tagjait pedig az egészségügyi és a pénzügyminiszter, a Gazdasági Versenyhivatal, a PSZÁF, a kórházszövetség és szakmai kamarák delegálják. Az egyelőre nem világos, hogy ebbéli tisztükben hogyan fogják a betegek érdekeit előtérbe helyezni, mivel a törvény tervezői nem igyekeztek sem a fogyasztó-, sem a betegvédelem területén tapasztalatot szerzett személyeket és szervezeteket a testületbe invitálni.

A szakmai kamarák működését újraszabályozó törvénytervezet, mindenekelőtt a kötelező tagságot megszüntető passzus már a jogszabály papírra vetése előtt élénk ellenkezést váltott ki. Nemcsak a nagy publicitással tiltakozó Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az MGYK, hanem a két évvel ezelőtt alapított, a három érintett szervezet közül a legnagyobb, 100 ezer tagot számláló Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is zokon vette jogosítványai megnyirbálását. Ha a tervezetet az Országgyűlés elfogadja, minden kamarai tagsági viszony automatikusan megszűnik, a szakmai érdekképviseleteknek újra kell szerveződniük, immár önkéntes alapon. A jövő áprilisig megrendezendő soron kívüli kamarai választásokon válik majd el, önszántukból hányan tartják fontosnak a szakmai együvé tartozást. A kamarák véleményezési jogköre megmarad, köztestületi - nyilvántartási, képzés-szervezési - jogosítványaikat azonban jócskán szűkítené a minisztérium.

A közvélemény számára nem sok olyan etikai ügy maradt emlékezetes, amelyben a betegnek igazat adó kamara elítélte volna valamely céhbeli kollégáját, a jövőben ez már elvétve sem fordulhat elő. Az új kamarák jövő évtől ugyanis csak a tagsági viszonnyal, a szervezet belső rendjével, nem pedig a szakmagyakorlás kérdéseivel összefüggő etikai ügyekben dönthetnek. A szakmagyakorlás viselkedési normáinak kidolgozásáról és annak betartásáról egy új fórum lesz hivatott dönteni: a törvénytervezet az ÁNTSZ keretein belül véli megtalálni az önálló jogi személyiséggel felruházott Országos Etikai Tanács helyét. "Az egészségügyben tapasztalható tudatos rombolás ellen tiltakozva" a MOK demonstrációra szólította fel a tagságát, mintegy csatlakozva a gyógyszerészek megmozdulásához.

A törvények sora napokon belül a szintén hosszan vitatott - és széles körben ellenzett - vizitdíj, valamint kórházi ágydíj bevezetéséről rendelkező paragrafusokkal folytatódik. A mértékek már ismertek - alkalmanként 300 forintot kellene fizetni -, a mentességek köre is körvonalazódott; a tervezet benyújtását az elszámolás és a visszafizetés technikájának meghatározása késlelteti. A legnagyobb intézkedés-csomag, amely az egész országra kiterjedően meghatározza, mely kórházak kerülnek a fejlesztendők sorába, és melyek lesznek a krónikus betegek ápolására kijelölve, csak az év végére készül el. Így ha addigra netán elülnének is a mostani viták, a 160 hazai kórház sorsát alapvetően meghatározó lista bizonyosan újabb indulatokat vált majd ki.

GÁTI JÚLIA

Gazdaság

Mérgezési tünetek

Nem túl valószínű, hogy a közeljövőben Matti Vanhanen finn kormányfő, az EU Tanácsának soros elnöke, José Manuel...

Gazdaság

Pénzhajtók

Hadüzenetet leszámítva úgyszólván minden eszközt felhasználtak a gyártókkal szemben az elmúlt fél évtized kormányai...

Tíz éve halt meg B.B. King

Tíz éve halt meg B.B. King

Karácsony Gergely Brüsszelben fogja kérni az üldözési törvény felfüggesztését

Karácsony Gergely Brüsszelben fogja kérni az üldözési törvény felfüggesztését

Földrengés okozott riadalmat Nápolyban és környékén

Földrengés okozott riadalmat Nápolyban és környékén

Látványosan finom tuningot kapott az új BMW M5 kombi

Látványosan finom tuningot kapott az új BMW M5 kombi