© MTA Régészeti Intézet

"A magyarországi régészeti feltárások legalább 90 százaléka az autópályák nyomvonalain történik" - állítja Raczky Pál régészprofesszor. Ennek hátterében - mint Simon László, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója a HVG-nek kifejtette - az áll, hogy míg az 1990-es évek közepén évi 5-600 ezer forintot lehetett a sztrádaépítéshez kapcsolódó régészeti feltárásokra fordítani, 2001-től (feltehetően 2008-ig) az említett összeg százszorosát költhetik évente kutatásokra (a törvény szerint a beruházó a projekt teljes költségének minimum 9 ezrelékét köteles régészeti feltárásra áldozni). Ezért míg 2001-ig 300 ezer darabból állt a Pest megyei lelethalmaz, az utóbbi öt évben ez a hatszorosára, közel 2 milliósra nőtt.

Az autópálya-építések során az eddigi néhány száz helyett akár több ezer négyzetméteren is feltárnak egy-egy települést - mondta el Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok igazgatója -, ahogy történt ez a Nagykanizsa-Becsehely közötti szakaszon is. A nagyjából 5 ezer éves, többszörös körárokkal - az angliai Stonehenge-komplexumot idéző módon - védett falu azért érdekes, mert egy olyan balkáni földműves (az úgynevezett Sopot-) kultúra lakta, amelynek nyomait eddig még nem találták meg ennyire északon.

Gazdag leletanyaga okán emelnek ki szakértők egy másik, mintegy 400 ezer négyzetméteren végzett monstre feltárást az M0-s Vecsést és Üllőt elkerülő részén. Az ott talált százezernyi tárgy egy része a kora bronzkori fémművesség legjelentősebb Kárpát-medencei központját sejteti, de igen fontos még az itt felbukkant, nagyjából két és fél ezer évvel későbbi, 4. századi, Európa legnagyobbjának tartott szarmata fazekasfalu is.

Az M5-ös mentén, Kiskunmajsa közelében fekvő Csengele határában egy kun vezéri sírba botlottak. Ez az első kun vezéri sír, amit elejétől a végéig szakemberek gondoztak - magyarázta az ásatás vezetője, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Horváth Ferenc. A szakszerű feltárásból azt is tudni, hogy a lovával és fegyvereivel eltemetett 30-35 éves férfi valamikor 1211-1223 között, még Kumániában, a Volga-Dnyeszter közén született, és IV. Béla engedélyével települt le a nemzetségével együtt Magyarországon. De egyedülálló módon, a kun óhazában található szent helyek mintájára készült, az ősök kultikus tiszteletére emelt szent ligetet is találtak a sír közelében, ami a kutatók szerint azt bizonyítja, hogy a kunok áttérése a keresztény hitre meglehetősen lassan zajlott.

Szintén az egykori lakók hitvilágáról árulkodik az az agyagmaszkdarab, amit Balatonőszöd térségében, az M7-es meghosszabbításakor találtak. A rézkori, nagyjából 5 ezer éves, emberi arcot formázó alkalmatosság azért is különleges, mert ez alapján arra lehet következtetni, hogy az akkoriban a Balaton környékén megtelepedett békés, úgynevezett badeni kultúra jól szervezett társadalmat alkotott, amelyben az álarcok - olvasható az ásatást vezető Horváth Tündének a leletről írt tanulmányában - gyakran a vezető személyek hatalmát legitimálták.

Az autópálya-építésekkel kapcsolatos legnagyobb eredménynek Raczky professzor mégis azt tartja, hogy felnevelődött egy olyan, "gyors reagálású régészgeneráció", amelyik akár napok alatt képes ásatási helyszíneket feltérképezni. Úgy tűnik, az autópályák esetleges elkészültével sem fogynak el feladataik: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztéseként elindult Vásárhelyi-terv keretében négy megyében több milliárd forintot fordíthatnak feltárásokra.