Sürgősségi felár
Ingatlantulajdonosok és befektetők diktálnak az időhiányban szenvedő pécsi önkormányzatnak, miután alig húsz hónap maradt arra, hogy elkészüljenek Európa kulturális fővárosának programhelyszínei.
Hamarosan a patkányoktól is meg kell szabadulnia a pécsi önkormányzatnak azon az ingatlanon, amelyet a település a napokban vett meg csaknem 800 millió forintért részben önkényes lakásfoglalóktól, részben pedig a közelmúltban birtokba került tulajdonosoktól. A tervek szerint ugyanis Pécs Európa kulturális fővárosaként 2010. március 15-én már nyitókoncerttel várja a zenerajongókat a ma még építészetileg és szociálisan is lerobbant területen, ahol a következő másfél évben rohamtempóban kell felépíteni a 4 ezer négyzetméteres konferencia- és koncertközpontot. Miután a rendezés jogának 2006. novemberi elnyerése óta többször is változtak a projekt vezetői és a program elemei, a tervezett helyszíneken pedig a mai napig egyetlen kapavágás sem történt, az elfecsérelt idő árát most fizeti meg a város. A főbb programok helyszínein ugyanis még mindig rendezetlenek a tulajdonviszonyok, amit a birtokon belüli magánszemélyek és cégek igyekeznek is kamatoztatni.
"A kisajátítási költségeket nagy nehezen sikerült 800 millió forint alá nyomni!" - büszkélkedett a HVG-nek Tóth Bertalan alpolgármester az elmúlt hetek eredményével, hogy egyetlen lakás kivételével immár az önkormányzaté a konferencia-központ kiszemelt helyszíne. A kerékkötő sokáig a B52 diszkót üzemeltető Piko 51 Kft. volt, a cég ugyanis gátlástalanul 1 milliárd forintos követeléssel indított a 2500 négyzetméteres, részben beépített egykori malomépületért. Így az önkormányzat elvileg sikerként könyvelhette el, hogy csaknem a felére, 512 millió forintra alkudta le az összeget. Csakhogy a 200 ezer forintos négyzetméterár még egy lakóingatlanért sem kis pénz, ráadásul a malomépületet 95 milliós jelzálogkölcsön is terheli. A neve elhallgatását kérő cégtulajdonos ennek ellenére nem elégedett. "Amint nyilvánvalóvá vált, hogy ez a terület elkerülhetetlen a konferencia-központ felépítéséhez, nyomban megjelentek a spekulánsok, akiktől a mostaninál jobb ajánlatot is kaptam - summázta saját nézőpontját a diszkós -, hogy azután még többet akasszanak le az önkormányzatról. Mert azt azért mindenki tudta, ha nincs megegyezés, nincs konferencia-központ" - jellemezte az ügyeskedők tipikus hozzáállását az újdonsült félmilliárdos.
Egy 20 éves lány, Jelics Szabina az értékbecslés előtt néhány héttel jutott hozzá a terület három lakásához, amelyeken hamarosan 24 millió forintért sikerült túladnia. A HVG érdeklődésére azonban nem kívánta feltárni az ingatlanügylet történetét. Az mindenesetre kizárható, hogy vonzónak találta volna a városrészt, a lakások ugyanis szinte kivétel nélkül használhatatlanok, romosak, a tulajdoni lapokon szereplő személyek egyike sem lakik ott, az udvarokon csak önkényes lakásfoglalókat és hatalmas szemétkupacokat lehet látni. Az önkormányzat által megadott felvásárlási ár a kiszemelt helyszínekért változó, négyzetméterenként 86 ezertől 300 ezer forintig terjed. A diszkón kívül a legdrágább ingatlan egy 900 négyzetméteren fekvő ház udvarral és gazdasági épülettel, 95 millió forintért. Az önkormányzat még olyan szerződési pontokba is belement, mint a 40 százalékos előleg, a 20 százalékos foglaló vagy késedelmes fizetés esetén a jegybanki alapkamat háromszorosa. Ingatlanszakértők szerint ha nem szorít a határidő, ezek az épületek az ötödét sem érnék annak, amennyit most kifizetnek értük. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy három értékbecslő céggel is felmérette a területet, "de figyelembe kell venni - tette hozzá beletörődően Tóth Bertalan -, hogy az eladó tulajdonképpen annyit kért, amenynyit nem szégyellt".
Diktátumokkal ostromolják a várost a magánbefektetők is, márpedig az önkormányzat kénytelen engedékeny lenni azokkal szemben, akik pénzt hoznak Pécsre. A 40 milliárd forint éves költségvetésű városnak már most 19 milliárd forint a hitelállománya, amelyet még az idén további 6 milliárd forintos kötvénykibocsátással told meg. Az önkormányzat egyúttal megkezdi annak a 10 milliárd forintos hitelnek a lehívását, amelyet a kormány garanciavállalása mellett az Európai Beruházási Bank nyújt a városnak a projekthez, amihez több mint 30 milliárd forint uniós támogatásra is pályáznak. Érthető tehát, hogy a városvezetők a minap diadalittasan jelentették az uniós országok Pécsre látogató nagyköveteinek: a tervezett 30 milliárd forintnyi magánbefektetésnek a fele, mintegy 70 millió euró már megérkezett. A beruházói szándékok valóban léteznek, osztrák befektetők a helyi Pentz Kft. szervezésében 10 milliárd forintból építenek üzlet-, iroda- és lakáskomplexumot, és hasonló, bár kisebb léptékű, 1,6 milliárd forintos beruházást készít elő az ír többségi tulajdonban lévő Tumanix Kft. is. A befektetők többsége azonban a megvalósítást további támogatásokhoz vagy önkormányzati engedményekhez köti.
A konferencia-központ közvetlen szomszédságában például két szálloda és wellnessközpont építését is tervezik. Az Aquaprofit Zrt. a tíz éve gazosodó Balokány strand területére 3,4 milliárd forintból egy 150 szobás, négycsillagos szállodát ígér, az ugyancsak magyar tulajdonú Balokány Liget Kft. pedig a vasút túloldalára 8-9 milliárd forintból álmodott egy vízivárost, szállodával, vendéglátóhelyekkel és tágas tereket nyújtó úgynevezett penthouse-lakásokkal. Előbbi tavaly vette meg az ingatlant az önkormányzat tulajdonában lévő Pécsi Fürdő Kft.-től 60 millió forintért, utóbbi több részletben, magánszemélyektől vásárolta meg az 5,6 hektáros területet 300 millió forintot is meghaladó összegért. Az elmúlt hónapokban azonban az Aquaprofit és a Balokány Liget is sajátos kívánságlistával fordult az önkormányzathoz. Az Aquaprofit idén februárban ingyen szolgalmi jogot kapott arra, hogy a szomszédos önkormányzati területről egy mélyfúrású kútból oldja meg a wellnessfürdőhöz szükséges vízellátását, majd az önkormányzat 50-ről 60 százalékra növelte az ingatlan beépíthetőségét, és elfogadta, hogy a beruházó nem épít parkolókat, holott a szomszédos helyszín, a konferencia-központ alól is kispórolták már a mélygarázst. A városvezetők ráadásul azt is tudomásul vették, hogy a szálloda csak akkor valósul meg, ha a projekt 600 millió forintos támogatást kap a regionális operatív program turisztikai célra szánt uniós keretéből.
Bár a Balokány Liget tulajdonosai egyelőre többet fektettek be az ötletbe, mint az Aquaprofit, nem érték be kevesebbel, mint versenytársuk. Az önkormányzat ugyanis "a beruházási célnak megfelelően" átminősítette a "közhasználatú építmények elhelyezésére szolgáló" területet, amivel az ingatlan az előterjesztés szerint is "helyzetbe kerül, felértékelődik". Igaz, cserébe a vállalkozónak kell állnia a közművesítés költségeinek a felét, ami 290 millió forint. Csakhogy ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy az önkormányzat további 290 millió forinttal támogatja a beruházót. Az igényekhez igazított helyi településrendezés pedig igazán nem egyedi eset Pécsett. Az osztrák beruházást szervező Pentz Mihály tavaly hasonló szerződéssel érte el, hogy a tervezett M6-os autópálya mellett ipari parkot hozhasson létre. A családi gazdálkodóként megszerzett, mezőgazdasági művelés alatt álló 200 hektáros területet az önkormányzattal átminősíttette gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató területté, ahol Pentz hamarosan meg is kezdi az ingatlanok értékesítését.
Az uniós támogatás lehetősége az osztrák befektetők fantáziáját is megmozgatta, ők 400 millió forintra pályáztak. Az uniós pénz elnyerése a feltétele a könyvkereskedelmen meggazdagodott pécsi nagyvállalkozó, Matyi Dezső 7 milliárd forintos beruházásának is. A Pécsi Direkt Kft. tulajdonosa borvidékeket felidéző skanzent, valamint szállodát építene, nem messze a program egyik fő vonzerejének szánt Zsolnay Kulturális Negyedtől. Matyinak már a kiviteli tervei is megvannak, ám kész azokat sutba dobni, ha a napokban esedékes eredményhirdetésen nem jut hozzá a borfaluhoz igényelt 1,6 milliárd forinthoz, valamint a hotelhez szükséges további 600 millióhoz. A tenderbírálókra tehát - legalábbis verbálisan - nyomást gyakorolnak a befektetők, mondván, ha nem támogatják az Európa kulturális fővárosa programhoz kötődő terveiket, több milliárd forintnyi beruházástól eshet el az egyébként is forrás- és időhiányban szenvedő város.
FÓRIS GÁBOR, SZABÓ YVETTE