„Ha a kormányzat valamilyen fontos, nagy projekten dolgozik, a dolog természetéből adódóan a projekt csak akkor lehet valóban fontos, ha emberek százai vagy ezrei dolgoznak rajta. Ezzel szemben a Google-nél mindent elkövetnek azért, hogy egy Google internetes keresőszolgáltatáshoz hasonló léptékű szolgáltatásukat a lehető legkevesebb emberrel működtessék. Úgy vélik, ha egy 10-15 fős csapatban megvan minden tudás a Google internetes keresőszolgáltatásának hibaelhárításához, akkor nincs szükség több emberre. Inkább azon vannak, hogy minél kevesebb embert a lehető legnagyobb felelősséggel ruházzanak fel”

- mutat rá Mikey Dickerson, az Egyesült Államok Digitális Szolgálatának korábbi vezetője a kis csapatok erejére. A startupok világában azért tiszteli mindenki a kis csapatokat, mert újra és újra bebizonyítják, hogy a lehetetlenre is képesek.

Honnan van a kis startup csapatoknak ilyen varázserejük?

Először is erős kötelék és hatékony kommunikáció van közöttük és hű szövetségeseik között, a közelségnek köszönhetően. Akik egyszer bekerültek egy ilyen csapatba, ott is akarnak maradni, és mindenki teszi a dolgát úgy, ahogy kell. Sokan még komoly pénzügyi kockázatot is vállalnak, még a karrierjüket is kockára teszik, amikor csatlakoznak.

Mindemellett az ilyen csapatok rendkívül rugalmasak; szinte elképzelhetetlen, hogy a bürokrácia gyökeret verjen ott, ahol mindenkinek közvetlen kapcsolata van a másikkal, és el is számoltathatják egymást. Azok a menedzsmentproblémák, amelyek a nagyobb szervezetekben nehézzé teszik az elszámoltathatóságot, könnyebben megoldhatók a fizikai és érzelmi közelség révén. A startup csapatok a jövőkép megváltoztatása nélkül is képesek stratégiát váltani.

Van azonban még egy fontos tényező: a szűkösség. Ha valaki szenvedélyesen hisz a küldetésében, de nincs elegendő erőforrása a megvalósításhoz, annak végképp összpontosítania kell. Ha ugyanis szűkre szabott az idő és a pénz, a vállalkozás folyamatosan végveszélyben van. Ez az oka annak, hogy a technológiai ágazatban a kis csapatok inkább a meglévő technológiák újrahasznosítására koncentrálnak, és a már meglévő komponensekből állítják össze a termékeiket. Mindehhez – az üzleti világban példátlan módon – nem kell engedélyt kérniük vagy formális üzletfejlesztési kapcsolatot létesíteniük.

Kicsik, de nem akarnak kicsik maradni

Ahogy Alexis Ohanian, a Reddit és a Hipmunk társalapítója a Without Their Permission (Engedélyük nélkül) című könyvében írta:

„Az internet nyílt rendszer: azért működik, mert senkitől sem kell engedélyt kérnünk ahhoz, hogy kreatívak legyünk, és minden internetes cím egyformán hozzáférhető.”

Képzeljük csak el, hogyan nézne ki ma a Facebook, ha Mark Zuckerbergnek húsz együttműködési megállapodást kellett volna aláírnia ahhoz, hogy kipróbálhassa az ötletét a Harvard campusán!

A kis csapatok erejébe vetett hittel kapcsolatban azonban egy lényeges ellentmondás is megfigyelhető a Szilícium-völgyben. A startupok alapvetően különböznek a kisvállalkozásoktól: a legtöbb startup nem akar kicsi maradni. A startup csapatok olyanok, mint a vadászcsapatok: elszántan keresik a termék és a piac összhangját. Amint azonban rátalálnak, újra kell magukat konfigurálniuk: új felállásra és teljesen új fegyverzetre van szükségük. Ez az átalakulás pedig új problémákkal jár.

A fenti cikk Eric Ries Lean Startup című könyvének szerkesztett részlete. Ries szerint a startupoknak át kell hatolniuk a bizonytalanság ködén, hogy megtalálják a fenntartható vállalkozáshoz vezető sikeres utat. A lean gyártás tapasztalataira építve a Lean Startup forradalmian új menedzsmentmódszert kínál. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.