A Craigslist szinte szempillantás alatt kivégezte az újságok apróhirdetési rovatát, a bannerek, azaz a weboldalakon elhelyezett reklámsávok pedig padlóra küldték a magazinokat. Nem sokkal később megjelentek a digitális videorögzítők, illetve a Netflix, az Amazon és társaik fizetős digitális szolgáltatásai: egy sor olyan innováció, amelyek együttesen megmentették az emberiséget a televíziós reklámok rémétől.

Alig két évtizeddel az internet megérkezése után, a Google és a Facebook több reklámdollár felett rendelkezik, mint a bolygón az összes nyomtatott média együttvéve. A közösségimédia-marketing, amelyet a nyílt forráskódú e-kereskedelmi platformok, a mobileszközök és az online fizetés infrastruktúrájának fejlődése hajt, gyakorlatilag leváltotta az egész hagyományos reklámipart. Ehhez kevesebb mint 15 év elegendőnek bizonyult.

A reklám azonban tovább változik. Először is nagy valószínűséggel kissé tolakodóbb és sokkal személyesebb lesz. Ám ez nem tart örökké. Nem sokkal később az egész közösségimédia-marketing piaca el fog tűnni. Mennyi idő kell ehhez? Tíz-tizenkét évet tippelhetünk. Lássuk, hogy miért!

A térbeli web

Az emberi történelem során a világot mindenki nagyjából ugyanúgy tapasztalta meg. Mostanra azonban kezd elmosódni a határ a digitális és a fizikai valóság között. A körülöttünk levő világ egyre több rétegnyi információból áll – ami a megfelelő eszköz nélkül láthatatlan. Egy AR-szemüveggel felszerelkezve azonban gazdag, személyre szabott és interaktív adatokat találunk olyan helyeken, ahol eddig semmi ilyesmi nem volt. Ez pedig azzal jár, hogy az egyik ember világa lényegesen eltér a másikétól. A nagy sávszélességű 5G kapcsolatok, a kiterjesztett valóságba átvezető szemüvegek, a kialakulóban levő milliárdszenzoros gazdaság és az ezeket összefogó óriási kapacitású MI konvergenciájának köszönhetően ma már képesek vagyunk a digitális információt rávetítetni a tárgyi környezetre – így megszabadítva a hirdetést a képernyő kényuralmától.

Technical Illusions

Képzeljük el, hogy bemegyünk egy jövőbeli Apple Store-ba! Amikor az iPhone-képernyőhöz lépünk, Steve Jobs egész alakos AR-avatárja jelenik meg, hogy bemutassa a termék legújabb funkcióit. Miután kiválasztottuk, amit akartunk – lemondva az iPhone-ról egy új AR iGlass kedvéért –, elég egy újabb hangutasítás, és már alá is írtuk az okosszerződést. Immár a szemüveggel felszerelkezve elindulunk meglátogatni a barátunkat. Kint beszélgetünk vele a konyhában, és megcsodáljuk az új konyhaszekrényét. A szemüvegben levő szenzorok követik a szemmozgást, ezért az MI-nk tudja, hogy a tekintetünk ide-oda vándorol. A keresési előzmények alapján azzal is tisztában van, hogy egy ideje a konyhánk felújítását tervezzük. Mivel korábban bekapcsoltuk az okosajánlat-funkciót, szemünk előtt megjelennek a konyhaszekrényárak, az elérhető modellek és a színválaszték.

Az új valóság korai verziója már velünk van. Jelenleg több vállalat is ajánlja a vizuális keresés néven ismert funkciót. A Snapchat és az Amazon közti partnerség például lehetővé teszi, hogy az alkalmazáskamerát egy tárgy felé irányítsuk, majd megkapjuk a megvásárolható termék linkjét, vagy valami hasonlóét. Vagy ott a Lens, a valós idejű vizuális keresőeszköz. Mutassunk az alkalmazáskamerával arra, ami érdekel, és az alkalmazás az ott látható összes termékhez hivatkozást hoz létre.

Az IKEA jutott eddig a legmesszebb. Egy okostelefonon elérhető AR alkalmazás segítségével feltérképezhetjük a nappalinkat. A digitális verzión ott lesz az összes bútorunk a pontos méretekkel. Szeretnénk egy új dohányzóasztalt? A technológia segítségével többféle stílust és méretet is kipróbálhatunk. Választásunk aktiválja az okosfizetést, és az IKEA máris személyre szabja, majd házhoz is szállítja dohányzóasztalunkat. Egyedül nem boldogulunk az összeszereléssel? Az AR-applikáció lépésről lépésre megmutatja, mit kell tennünk.

IKEA

Gyakorlatilag az összes globális márka a „rámutat, fotóz és vásárol” világra készül. Így aztán elképzelhető, hogy hamarosan befellegzik a bevásárlóközpontoknak, mert magából a valóságból lesz pláza.

A túlzott személyre szabás kísérteties ereje

Észrevettek. Csak sétálgatunk az üzletben, de az arcfelismerő rendszerük látóterébe kerültünk. AR-szemüvegünkön a következő szöveg jelenik meg:

„Szia, Sarah, örülünk, hogy látunk…”

Az üzlet kijelzői azonban tovább bombáznak. Talán megjelenik az Egyesült Államok elnökének a hologramja, és odakiált:

„Sarah, csak egy percre! A pórusaid nemzetbiztonsági aggályokat vetettek fel. El szeretném mondani, hogy a genomszekvenálásod alapján a L’Oréal bőrápolási termékcsaládjának legújabb tagja épp illik hozzád.”

Ha nem reagálunk az elnök szavára, az MI taktikát vált. Anya az. Akaratlanul is hátrahőkölünk, hiszen a hangja mélyen belevésődött az agyunkba. De nem hagyjuk magunkat, megyünk tovább. A fenébe is, van, amikor a kedvenc filmcsillagunk, vagy épp a kedvenc sportolónk tűnik fel előttünk – Netflix-fiókunk és internetes kereséseink alapján. És aki a legjobban kiakaszt? McFarland atya, a papunk. De bárki legyen is az, ez már nagyon messze van a hajdani hirdetéssorozat figurája, Marlboro Man világától.

Viszlát, reklám – üdv, JARVIS!

A reklámok problémája – amikor például az üzletben anyukának álcázott marketingesek erednek az ember nyomába – sokkal inkább átmeneti, és korántsem tartós trend. Hamarosan ugyanis maga a reklám is a múlt ködébe veszhet.

A hirdetők célja a régi reklámőrültektől a mai őrült reklámokig mit sem változott: mindent ránk akarnak tukmálni. Ezért a reklámok ódákat zengnek az előnyökről: vegye meg ezt, mert ettől szexi, sikeres, ragyogó hajú (vagy akármilyen) lesz! De mi történik, amikor már nem mi hozzuk a döntést a vásárlásról? Igen, bizony: a bevásárlást végző JARVIS a megmentésünkre siet!

Képzeljünk el egy olyan jövőt, amikor csak annyit kell mondanunk: „Hé, JARVIS, vegyél egy tubus fogkrémet!” Szokott JARVIS tévét nézni? Látta már azokat az éjszakai reklámokat, amelyekben csak úgy villognak a hófehér fogsorok? Természetesen nem. JARVIS egyetlen nanoszekundum alatt sorra veszi az összes elérhető opció molekuláris összetételét, árát, a fogfehérítő hatását alátámasztó kutatásokat, a friss leheletet biztosító hatását cáfoló kutatásokat, a megjelent ügyfél-elégedettségi adatokat, és végül – inkább később, mint előbb – felméri a genomunkat, hogy meghatározza, mely íz volna leginkább az ínyünkre. Aztán elintézi a vásárlást.

Ne álljunk meg itt! A jövőben még csak rendelni sem kell a fogkrémet. JARVIS ellenőrzi majd a rendszeresen használt termékeket, és még azelőtt megrendeli, amire szükség van, hogy észrevennénk: hamarosan kifogy. Mi lenne, ha valami újat vásárolnánk? Mondjuk, azt a drónt, amelyet a kisfiunk a születésnapjára szeretne. Csak adjuk meg a kritériumokat: „Hali, JARVIS, vennél egy drónt, ami kevesebb mint száz dollárba kerül, könnyű reptetni, és jó képeket lő?”

Ahogy haladunk a jövő felé, egyre inkább az MI hozza majd meg a vásárlással kapcsolatos döntéseink többségét, és folyamatosan olyan termékekkel és szolgáltatásokkal lep meg, amelyekről nem is sejtettük, hogy szükségünk van. Ha pedig nem szeretjük a meglepetéseket, egyszerűen kikapcsoljuk ezt a funkciót, és választhatjuk az unalmasat. Bárhogy döntünk is, ez az átalakulás a hagyományos hirdetőket fenyegeti, miközben a fogyasztóknak jelentős előnyöket nyújt.

A fenti cikk Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén? Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését. A könyvet megrendelheti itt kedvezménnyel.