A kormányban részt vevő Parasztpárt vezetősége arra kért írásos választ a helyi politikusaitól, hogy ha a most ellenzékben lévő korábbi jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a szélsőjobboldali Konföderáció közös kormányalakítást javasolna a Parasztpárt elnökének mint miniszterelnöknek a vezetésével, azt elfogadják-e. Amikor ennek a kérdőívnek híre ment, a pártvezetők azzal mentegetőztek, hogy ez csak véleményfelmérés, de eszükben sincs engedni a csábításnak, a kormánykoalíció szilárd.

A lengyel kormány helyzete elméletben semmit nem változott attól, hogy június 1-jén nem a miniszterelnök pártjának jelöltjét választották köztársasági elnökké, hanem a PiS által támogatott radikális jobboldali Karol Nawrockit.

Az államfő a törvények megvétózásával tud ugyan segíteni vagy akadályozni, mert a kormánynak nincs meg a vétó elutasításához szükséges minősített parlamenti többsége, de nem az elnök kormányoz. A bel- és külpolitikát a kormány irányítja, amelyet négy párt koalíciója alkot a 2023 novemberében kötött megállapodás alapján: a Donald Tusk vezette konzervatív-liberális Polgári Koalíció (KO), a jobbközép Lengyelország 2050, a tőle jobbra álló, magyarul többnyire Parasztpártnak nevezett Lengyel Néppárt (PSL) és a több csoportot tömörítő Baloldal. A négy pártnak együtt 242 képviselője, tehát biztos többsége van a 460 fős szejmben.

Ezért amikor Tusk miniszterelnök az elnökválasztás utáni este bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér a képviselőházban, amelyet jövő szerdán, 11-én tartanak meg, akkor nyilvánvaló volt: ezzel csak meg akarja erősíteni helyzetét, egyúttal egy nagy beszéddel új lendületet adva a kormányzásnak.

A kormány megbuktatása, új választás kiírása a koalícióban senkinek sem érdeke, hiszen a mostani felmérések szerint a négy pártból kettő talán ki is esne a törvényhozásból. Tudják, hogy a KO jelöltjének hajszálnyi különbségen múlt elnökválasztási veresége valójában a kormánnyal szembeni elégedetlenség jele, de a következő parlamenti választás csak két és fél év múlva esedékes, addig az új államfővel együtt is dolgozni akarnak, hogy javítsák a megítélésüket.

Ezzel szemben a hatalomból 2023-ban nyolc év után távozni kényszerült PiS szeretne mielőbb visszatérni, és az elnökválasztás után, úgy látszik, hogy a ma 16 képviselővel rendelkező, kormányban még soha nem szerepelt Konföderációval csökkentek a korábbi éles felfogásbeli és személyi ellentétek.

De ők még együtt sem lennének elegen a parlamenti többséghez, és itt jön be a képbe a Parasztpárt.

Ez a szervezet az 1989 előtti pártállam áltöbbpártrendszerének maradványa, kormányzott együtt bal- és jobboldali párttal is, és sokszor kilóg a mostani koalícióból. Szavazóinak vallásos meggyőződésére hivatkozva és a papság támogatását keresve ez a párt akadályozta meg például az abortusztilalmat enyhítő törvény elfogadását – Andrzej Duda elnöknek alkalma sem volt vétózni –, pedig a négyből két kormánypártnak (PO és Baloldal) ez volt az egyik legfontosabb ígérete, és a társadalom jelentős része várta, sőt követelte ennek teljesítését. A PiS már a 2023-as parlamenti választás előtt is folyton csábítgatta a Parasztpártot, amelyet bár faluról már jórészt kiszorított, azért még mindig van befolyása a falusi lakosság körében. Azóta is többször megpróbálta rávenni, hogy ugorjon ki a kormányból, de hiába.

Józan számítás szerint ez most sem fog sikerülni. És az sem, hogy a koalíció maradjon, de új miniszterelnökkel, mert ahogyan a kormányfővel elégedetlen parasztpárti politikusok egyike stílszerűen mondta, ha nem húz a ló, másik ló kell, nem másik szekér. És ilyenkor kerül mindig szóba a Parasztpárt elnöke, a Donald Tusknál 24 évvel fiatalabb, 44 éves Wladyslaw Kosiniak-Kamysz krakkói orvos, aki egyébként igen sikeres és népszerű védelmi miniszter, mert a hatalmas fegyverkezési programot és a GDP több mint 4%-ának védelemre költését az ellenzék és a köztársasági elnök is támogatja. Csakhogy neki sincs esélye arra, hogy a kormány élére kerüljön: Donald Tusknak saját pártjában nincs vetélytársa, erről gondoskodott. Magától félreállni aligha fog, félreállítani pedig nehéz lenne, hiszen a 242 kormánypárti képviselőből 157 az ő frakciójában ül.

Vagyis az látszik valószínűnek, hogy a kormány június 11-én bizalmat kap – talán 242 szavazattal –, a miniszterelnök bemutatja az ígért új lendületet, a Parasztpártban pedig irattárba helyezhetik a kiugrással kapcsolatos kérdőívre érkezett válaszokat. Ha újabb váratlan esemény nem történik, 2027 őszéig kormányozhatnak, még ha az új államelnökkel nem is lesz könnyű.

Nyitókép: AFP / Aleksander Kalka / NurPhoto