A rohamtempóban fejlődő mesterséges intelligencia soha nem tapasztalt mértékben forgathatja ki a sarkaiból a munkaerőpiacot és az egész gazdaságot. Gyakorlatilag minden rutinszerű, kiszámítható tevékenység előbb-utóbb teljesen vagy részben automatizálhatóvá válik. Kutatások tanúsága szerint az amerikai munkavállalók mintegy fele ilyen tevékenységet végez, ezért végső soron csak az Egyesült Államokban több tízmillió állás fog megszűnni. És ez nemcsak az alacsonyabb jövedelmű, szakképzetlen munkaerőt érinti majd. Hiszen számos szakképzett és szellemi munkát végző munkavállaló is többé-kevésbé rutinfeladatokkal tölti a napjait.

Az automatizálás munkaerőre gyakorolt jövőbeli hatása továbbra is parázs viták tárgya. Vajon lehetséges-e elegendő, más típusú munkahelyet teremteni azok számára, akik az automatizálás miatt elveszítik a rutinfeladatokon alapuló állásukat? És ha a válasz igen, akkor vajon ezeknek a munkavállalóknak megfelelő lesz a tudásuk, a tehetségük és a személyiségük ahhoz, hogy sikeresen helytálljanak az új pozíciójukban? Valószínűleg hiába is várnánk, hogy a volt kamionsofőrök vagy gyorsétkezdei pultosok többsége egy csapásra robotprogramozóvá vagy akár idősgondozóvá képezze át magát. A munkavállalók nagy része jó eséllyel kiszorul a munkaerőpiacról a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődése miatt.

Bár az automatizálás egyelőre nem szüntet meg teljes munkaköröket, viszont a technológia máris több különféle, aggasztó módon befolyásolja a munkaerőpiacot: egyes, jelenleg középosztálybeliek által betöltött munkaköröket szakképzetlenül is el lehet látni – a technológia segítségével némi tréninget követően az alacsony képzettségű munkaerő csekély fizetségért elvégzi ugyanazt a feladatkört, amelyért korábban magasabb bért fizettek. A munkaerőt egyre inkább algoritmusok felügyelik és irányítják – gyakorlatilag virtuális robotok módjára. Az új munkalehetőségek jelentős hányada alkalmi munka: mind a munkaidő, mind a jövedelem bizonytalan. A fentiek a munkavállalók egyre nagyobb hányada számára jelentenek fokozódó egyenlőtlenségeket és méltánytalan körülményeket.

A mesterséges intelligencia előretörése – a munkahelyekre és a gazdaságra gyakorolt hatásán kívül – egy sor egyéb veszélyt is rejt magában. Többek között fenyegetést jelenthet mindannyiunk biztonságára. Egyebek mellett az egyre nagyobb mértékben egymással összekapcsolt és algoritmusokkal irányított fizikai infrastruktúrára és kritikus rendszerekre irányuló, mesterséges intelligencia vezérelte kibertámadások, valamint a demokratikus folyamatokra és a társadalomra irányuló támadások formájában. A mesterséges intelligencia minden eddiginél ütősebb eszközt ad az álhírkészítők kezébe, hiszen a valóságostól gyakorlatilag megkülönböztethetetlen fotó-, hang- és videóhamisítványok készítését teszi lehetővé. Ráadásul egy napon fejlett botok özönét zúdíthatja a közösségi hálózatokra, hogy zavart keltsen és rémisztő profizmussal alakítsa a közvéleményt.

Világszerte – de legfőképp Kínában – arcfelismerést és egyéb, mesterségesintelligencia-alapú technológiákat alkalmazó megfigyelőrendszereket használnak. Ezek jelentős hatalmat és eszközt adnak az autoriter kormányok kezébe, és megingatják a magánélet sérthetetlenségébe vetett hitet. Az Egyesült Államokban az arcfelismerő rendszerek egyes esetekben faji vagy nemi alapú megkülönböztetést alkalmaztak, mint például az önéletrajzokat osztályozó algoritmusok, sőt még a büntetőjogi bíróknak tanácsot adó szoftverek is.

Talán a legijesztőbb, közeli fenyegetést az emberi felhatalmazás nélkül is ölni tudó, teljesen autonóm fegyverek kifejlesztése jelenti. Ilyen fegyverek akár teljes területek népességének kiirtására is bevethetők, és rendkívül nehéz ellenük védekezni, különösen, ha terroristák kezébe kerülnek. A mesterséges intelligencia kutatóinak közösségén belül sokan hevesen tiltakoznak e fejlesztés ellen, és az Egyesült Államokban terítéken van ezeknek a fegyvereknek a betiltása.

Vajon a mesterséges intelligencia az emberiség fennmaradását is veszélyezteti? Előfordulhat, hogy egy napon olyan „szuperintelligens”, nálunk sokkal erősebb gépet alkotunk, amely akár szándékosan, akár véletlenül, de ellenünk fordul? Ez inkább elméleti aggodalom – csak akkor bizonyul megalapozottnak, ha elég intelligens gépet hozunk létre. Addig a sci-fi kategóriájába tartozik. Mindenesetre a terület szent Grálja az emberi intelligenciát utolérő mesterséges intelligencia megteremtése, és számos nagyon okos szakember véresen komolyan veszi ezt a küldetést.

Akkor mégis mi az ördögért kell kinyitni Pandóra szelencéjét?

HVG Könyvek

Azért, mert az emberiség nem engedheti meg magának, hogy hagyja parlagon heverni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Hiszen megsokszorozhatja a tudásunkat és a kreativitásunkat, és gyakorlatilag minden létező területen innovációk sorát indíthatja el. Új gyógyszerek és kezelések, hatékonyabb zöld energiaforrások és egyéb fontos fejlesztések sokasága várható a jóvoltából. Igaz, hogy el fogja venni egyesek munkáját, ugyanakkor megfizethetőbbé és elérhetőbbé fogja tenni a gazdaság termelte termékeket és szolgáltatásokat.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó vállalat elemzésének előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra nagyjából 15,7 billió dollárral fog hozzájárulni a világgazdasághoz. Ez különösen sokat nyom a latban most, a koronavírus-járvány okozta súlyos gazdasági válságból való kilábalás időszakában.

És talán még ennél is fontosabb, hogy a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlen eszközt ad a kezünkbe a legnehezebb kihívások – köztük a klímaváltozás, a környezetkárosítás, az óhatatlanul bekövetkező újabb járványok, az energia- és ivóvízhiány, a szegénység és az oktatáshoz való korlátozott hozzáférés – leküzdéséhez.

Az vinne előre, ha teljes egészében kiaknáznánk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, de közben nyitva tartanánk a szemünket, és ügyelnénk a buktatók elkerülésére. A mesterséges intelligencia bizonyos jellegű alkalmazásait szabályoznunk kell, míg másokat teljesen be kell tiltanunk. Erre pedig most kell sort keríteni, mivel a jövő a vártnál sokkal hamarabb köszönthet be.

A fenti cikk Martin Ford Jövőnk a robotok korában című könyvének szerkesztett részlete.

Milyen eszközökkel ellensúlyozhatjuk az automatizáció társadalmi egyenlőtlenségeket növelő hatását? Miként akadályozhatjuk meg az autonóm fegyverek elterjedését? Vajon az MI létszükségletté fejlődik vagy az életünket virtuális valósággá változtatva uralni fog minket? Többek között ez is kiderül a kiadványból, amelyet itt rendelhet meg kedvezménnyel. A könyv megjelenését az I-Tango Kft. támogatta.