Árverési rekordok, Schiele a csúcson

Árverési rekordok, Schiele a csúcson

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Műértő

A rangidős osztrák aukciósház negyedévenkénti „nagyheteiről” tavaly rendre tudósítottunk, így a 2017-es év rekorderei jórészt ismertek olvasóink előtt. Lapunk terjedelmi korlátai miatt azonban néhány jelentős leütés kimaradt, így ezekről most összefoglaló cikkünkben adunk számot.

Az április végi licitálások nyomán részletesen írtunk két szenzációról. Az egyik a ház specialitása, azaz a régi mesterek kategóriájában született: a firenzei kora reneszánsz festője, Apollonio di Giovanni A pharszaloszi csata című, XV. század közepén készült panorámaképe becsértéke fölött, 674 ezer euróért cserélt gazdát. A másik a XIX. századi festészet jeles bajor képviselői, Karl Theodor von Piloty és Franz Adam 1853-as közös munkája, az Erzsébet osztrák császárné menyasszonyként lovon Possenhofenben című festmény volt. A kép Ferenc József haláláig az uralkodó hálószobája falán függött, majd Habsburg magántulajdonból tűnt el a nyilvánosság elől. Mostani felbukkanása érthető érdeklődést keltett, amit a 300–350 ezer eurós becsértékét messze túlszárnyaló 1,54 milliós leütési ára illusztrált.

Egon Schiele: Fekvő nő, 1917
©
A május végi rendezvénysorozatról viszont nem számoltunk be. Pedig ekkor a kortársak közt a Velencében élt Emilio Vedova, Tensione, N 4 V (1959) című, európai magángyűjteményből érkezett kétméteres absztrakt munkája – világrekordként – becsértéke ötszörösét hozta: a kalapács 792 500 eurónál koppant. Ezen a licitáláson egyébként a Dorotheum tovább erősítette nemzetközi pozícióit az informel terén éppúgy, mint a CoBrA csoport tagjainak népszerűsítésében.

Az október második felében lezajlott őszi ciklusról beszámoltunk, ami nemcsak az elmaradt csúcsárak szempontjából volt érdekes, hanem a váratlan minőségi felfedezések miatt, amelyek a régi mesterektől és XIX. századi kollegáiktól a bútorokon és a szobrokon át a vegyes régiségekig, valamint az iparművészetig terjedő széles skálán mozogtak.

Martin Kippenberger: Cím nélkül, 1996
©
Ausztria-szerte minden idők eddigi legmagasabb aukciós leütését november végén a szezonzáró árverési sorozat hozta, amely a modernektől a kortársakig ívelt. Nem véletlenül került a katalógus borítójára az avantgárd kategóriában – a licitáláson pedig a lista legelejére – Egon Schiele Fekvő nő (1917) című, gouache-festékkel és fekete ceruzával papírra készített dekoratív tanulmánya. A művész ekkoriban többnyire lenge alsóneműben ábrázolta feleségét, a szőke Editet vagy annak nővérét, a sötét hajú Adele Harmsot. Stilizáltan ábrázolta nagyjából hasonló arcvonásaikat, és frizurájukat egyformán vörösre festette; számára nem is a portré, inkább a póz volt a lényeges. Az 1930-as évektől salzburgi magángyűjteményben őrzött rajzot 700 ezer és 1,2 millió közé becsülték, végül országos rekordot hozva, ennek háromszorosáért, 2,34 millió euróért adták el. Messze mögötte – 442 200 eurón – végzett a második helyezett, Emil Filla Gondolkodó lány (1933) című, erősen Picassóra emlékeztető munkája. Hasonló leütéseket hozott a kortársaknál a CoBrA-tag svéd Asger Jorn Brokigt brak – Patchy quarrel (1964) című organikus absztrakt vászna (466 600 euró); a német Martin Kippenberger cím nélküli, 1996-as, egy lámpavasnak támaszkodó és egy őslényembrió-szerű figurát ábrázoló olajképe (430 742 euró); illetve az olasz Paolo Scheggi Zone riflesse (1964) című kobaltkék, háromrétegű vászonreliefje (405 600 euró).

Wagner István

Megjelent a Műértő 2018 februári lapszámában