A GKI Gazdaságkutató Zrt. fővárosi ingatlanpiaci indexe a múlt év októberéhez képest 6,8 ponttal, -20,8 pontra csökkent ez év januárjában - mondta Akar László vezérigazgató.
A várakozások szerint idén a használt lakások ára 2 százalékkal csökken, az új lakások ára pedig 4,5 százalékkal emelkedik. Az új lakások Nyugat- illetve Kelet-Magyarországon drágulnak leginkább (5 százalékkal), míg Pest megyében 3,8 százalék, Budapesten pedig 4,1 százalékos áremelkedés várható. (A GKI előrejelzése szerint az idén 6 százalékos lesz az infláció.) A felépített lakások száma - előzetes becslés szerint - tavaly 34-35 ezer volt, idén 32-33 ezer várható.
Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója arról számolt be, hogy Budapesten 2005-ben 8500, tavaly viszont 9383 lakást adtak el. A növekedést annak tudta be a vezérigazgató, hogy a bankok egyre csökkenő önerő mellett hitelezik a lakásvásárlókat. Így nem véletlen, hogy amíg 2005 végén 12 750 szabad lakás volt a fővárosban, addig ezek száma a múlt év végén már csak 8714-et tett ki. (Szabadnak számít minden olyan lakás, amire már építési engedélyt kértek, és még nem adták el.) A már használatbavételi engedéllyel rendelkező, de még el nem adott (úgynevezett készleten lévő) lakások száma 2006. januárban 1580 volt. Ez a szám csökkent le májusra 1322-re, majd decemberben 1523-ra növekedett.
Az AL Holding, valamint az Ingatlan és Befektetés című szaklap támogatásával készített felmérés alapján - mint 2001. január óta mindig - az ingatlan piac szereplőinek várakozásaiból számítják az indexet. A végső pontszámot a részpiacok - lakás, iroda, üzlet és raktár - összegzése adja. Az összegzett várakozások 2001-ben a skála 0-pontjáról indultak, és azóta folyamatosan a negatív tartományban vannak. A csúcspont 2001 júliusában volt -1,7 ponttal, míg a mélyponton, 2002. júliusában -29,2 ponton állt az index.
A budapesti irodapiacon az előző felméréshez hasonlóan túlkínálat van, sőt ez a jelenség egyre erősödik: a felmérésben résztvevő cégek 70 százaléka érzékel túlkínálatot, és csupán 7 százalékuk túlkeresletet. Mindeközben a budapesti piacon folytatódnak a fejlesztések, 2006-ban a becslések szerint 190 ezer négyzetméter új irodaterületet adtak át. Az átlagos kihasználtsági ráta Pest megyében 73 százalékos, Nyugat-Magyarországon 74 százalékos, míg Kelet-Magyarországon 76 százalékos. Vidéken – Pest megye kivételével – javultak a kihasználtságot jellemző mutatók. Az ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő tizenkét hónapban a fővárosi irodapiacon a túlkínálat további erősödésére számítanak, ami a várható további fejlesztéseket tekintve, nem is meglepő. Ugyanez a várakozás jellemzi a Pest megyei piacot, míg az egyéb vidéki körzetekben lényegében a mai piaci helyzet fennmaradása várható.
Az A-kategóriás irodák kihasználtsága jelenleg Pesten 78, míg Budán 84 százalék. Az idén a bérleti díjak várhatóan 3 százalékkal emelkednek (jelenleg 12-14 euró a díj havonta és négyzetméterenként). Az éppen felépített új irodák értékesítési ára is 3 százalékkal fog nőni, míg a használt A-kategóriás irodák ára változatlan marad.
Az üzlethelyiségek piacán 13 százalék volt a bérlőcsere tavaly. A bérleti díjak várhatóan 3 százalékkal emelkednek az idén. Hasonló emelkedés várható az ipari-logisztikai ingatlanok bérleti díjaiban is.
