Az elektroszmog több forrásból származhat: a „nagyfrekvenciás, elektromos változó teret” egyaránt okozhatják közeli adótornyok vagy mobiltelefonok bázisállomásai, míg az alacsonyfrekvenciás elektromos teret főleg a lakásban lévő berendezések, valamint az áramvezetékek gerjesztik. A kétféle elektromos tér fizikailag is különböző: a nagyfrekvenciás térnél az elektromos és a mágneses tér összeolvad, az alacsonyfrekvenciásnál pedig külön lehet azt bontani elektromos és mágneses térre − magyarázza Mohácsi Péter, az Eszmog Kft. ügyvezetője.
A nagyfrekvenciás sugárzást a legegyszerűbben a falba szerelt fémszálas szövetekkel védhetjük ki, mivel ezek visszaverik a sugárzást. Ezt az anyagot az építkezéskor helyezik a falra, általában a szigetelésre vagy a vakolat alá. A megoldás elég költséges, önmagában alkalmazva pedig nem is nyújt tökéletes védelmet, mivel a házon belül keletkező elektroszmog a falakon belül marad. Az árnyékolás miatt ráadásul a házon belül használt mobiltelefon nagyobb teljesítményt ad le, emiatt pedig az embert is nagyobb terhelés éri − emiatt nem tanácsos pincéből, mélygarázsból telefonálni. Ha tehát ezt a módszert önmagában alkalmazzák, tanácsosabb az épületnek csak azt az oldalát levédeni, amely mobiltelefon bázisállomással, vagy hasonló létesítménnyel szemben van − tanácsolja Mohácsi Péter.
A legfontosabb a hálószoba védelme, mivel a sugárzások alvás közben a legkártékonyabbak: óvhatjuk magát a falat, de elegendő az ágy köré speciális anyagból készült baldachint vonni − az elektromágneses sugárzásokat visszaverő szöveteket 7–18 ezer forintos négyzetméteráron szerezhetjük be.
A falban futó vezetékeket védelmét hálózati leválasztó kapcsolók beiktatásával oldhatjuk meg: a speciális szerkezetek automatikusan elveszik a feszültséget, ha egyetlen fogyasztó sincs bekapcsolva. A vezetékekben ekkor csak „tesztfeszültség” van, amely érzékeli, ha valahol bekapcsolnak egy elektromos készüléket. Az ilyen szerkezeteket pár 10 ezer forintos költséggel beszereltethetjük. Újépítésű ingatlanoknál érdemes még árnyékolt vezetékeket, kötődobozokat és aljzatokat is használni. Léteznek olyan speciális csatlakozó kábelek is, amelyekben a mágneses terek csavart erek segítségével kioltják egymást.
A káros, azaz az emberi test sejtjeivel nem harmonizáló sugárzásokat át is lehet alakítani. Erre született egy magyar szabadalom, amelynek alkalmazásával az ártó rezgéseket az emberi test sejtjeivel harmonizáló rezgésekké lehet alakítani. (Ezt nevezi a köznyelv életenergiának, bioenergiának vagy éppen csinek.) Ezt a védelmi rendszert bármilyen építménybe be lehet telepíteni, ennek részleges alkalmazásával épült egy budapesti beruházó elektroszmog- és radon elleni védelemmel ellátott társasháza is, amely ez idáig az egyetlen ilyen ingatlan Magyarországon.
Magát a rendszert utólag is lehet telepíteni: használt épületeknél a munkálatokat műszeres mérés előzi meg, majd ennek alapján tervezik és építik ki a rendszert − tudtuk meg Molnár Marianntól, az Élet és Energia Kft. igazgatójától, az alapszabadalom tulajdonosától.
Mint a templomban (Oldaltörés)
Az új eljárás alapja olyan csőrezonátoros rendszer, amely leginkább a templomokban lévő orgonasípokhoz hasonlít. Ehhez kapcsolódik a kondenzátor-rendszer, amely a magas frekvenciákat alacsonyabbakká átalakítja át. Az így átalakított sugárzást földelési pontokon keresztül vezetik vissza a föld mélyébe. A rendszer harmadik eleme az ún. rezgőkör, amelynek segítségével az emberi test sejtjeivel harmonizáló, alacsony frekvenciájú rezgéseket szétterjesztjük a lakásban. Az utólagos telepítés az otthoni mobiltelefon-használatot sem zárja ki, mivel a frekvenciákat csak az egészségkárosító küszöb alá csökkentik, és nem árnyékolják az egész ingatlant.
Az utólagos védelem ára családi házak esetében legalább 200 ezer forint, a 3−400 négyzetméteres házak esetében pedig elérheti az 1,5 millió forintot is. Újépítésű családi házak esetében ki lehet építeni a teljes rendszert is, ez azonban költséges, és mobiltelefonálni is csak a teraszról lehet. A teljes védelem ára egy 100 négyzetméteres családi ház esetében 500 ezer–1,5 millió forint. A biztonság viszont egy életre szól: a falak teljes élettartamuk alatt védve vannak, és mivel a csőrezonátoros rendszerben sincs mozgóalkatrész, az sem romolhat el, ráadásul áramot sem fogyaszt − mondja Molnár Mariann.
A védelmi rendszer lakóparki típusában egyéb elemek is szerepelnek: a budapesti beruházó referencia-épületében a csőrezonátorok mellett árnyékoló festékeket, valamint tapétákat is alkalmaztak. Az elektroszmog ellen védett társasházi lakások persze drágábbak, de a saját építkezés összköltsége csupán 2−4 százalékkal növekszik emiatt. Az ártó sugárzástól az irodaházakat is érdemes óvni, bár a hatalmas üvegfelületek miatt esetükben nehezen szűrhető ki a káros hatás. Speciális fóliákat használnak, bár ez az eljárás még nincs szabadalmaztatva.
Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség
