szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik a legelőn elhullott őzről, valamint a rosszul kimért telekről.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémával fordulok önhöz: 30 hektáros területemen marhákat tartok, de a terület nincsen körbekerítve, csupán villanypásztorral szoktuk kijelölni az éppen aktuális legelőt. Ma reggel furcsa szagot éreztünk, és hosszas keresgélés után egy néhány napos őztetemre bukkantunk a méteres fű között. Érdekelne, kinek a kötelessége eltüntetni a tetemet a helyszínről? Nekem, mint az ingatlan tulajdonosának, vagy a helyi vadásztársaságnak, mint a vad tulajdonosának?

Köszönettel:

Vermes Kálmán

Tisztelt Vermes Kálmán!

Az állattartó köteles elszállíttatni elhullott állatának tetemét, a törvény pedig ide érti a vadon élő állatok tetemét is. Ha lelőtt állatról van szó, akkor a megsebző vadász üldözni is köteles az állatot, és akár másik vadászati területre is átmehet elejteni a vadat. A vadászati jog kiterjed az elhullott vad tetemének az elsajátítására is. Az Ön esetében valószínűleg azért nem sajátították el a tetemet, mert nem találták meg. Ez egyébként a vadászati jog jogosultját illeti meg. Abban az esetben, ha a tetemet nem szállítja el a jogosult, a terület tulajdonosa a járványveszély megelőzése miatt köteles gondoskodni a tetem elszállításról. Az ezzel kapcsolatos költségeket azonban utólag átháríthatja a vadászati jog jogosultjára. Az ingatlantulajdonos egyébként csak a települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról köteles gondoskodni, de minden olyan költség, ami az ingatlannal kapcsolatban fölmerül és másra nem hárítható át, az őt terheli. Ebből kiindulva előfordulhat, hogy a tulajdonosnak meg kell előlegeznie a vad elszállításának költségeit, és mindenképpen értesítenie kell az illetékes hatóságokat is (ANTSZ).


Tisztelt Ügyvéd Úr!

Vettem egy családi házat, és a biztonság kedvéért kimérettem a pontos telekhatárokat. Ekkor derült ki, hogy a telek egyik szomszéd felöli oldala egy méterrel beljebb van kitűzve, így a szomszéd egy egyméteres sávot használ a mi telkünkből. A gond az, hogy ebbe a sávba belelógnak az ő melléképületei, így nem lehet egyszerűen áthelyezni a kerítést. Gondolom nem kötelezhettem a szomszédot, hogy bontsa el a melléképületeit, vagy mégis? Megoldásként azt találtuk ki, hogy szerződésben rögzítjük a valóshatárokat, és belefoglaljuk a szövegbe, hogy az egy méteres sávot ideiglenes használatra átengedjük. Ha jól sejtem, így megakadályozhatjuk, hogy a szomszéd elbirtokolja a kérdéses területet, ha pedig eladja az ingatlant, az új tulajdonossal lebontatjuk az épületeket, és áthelyezzük a kerítést. Ez így megoldást jelenthet?

Köszönettel:

Agárdi Árpád

Tisztelt Agárdi Árpád!

Ez a megoldás csak ideiglenes lehet. Önöknek két lehetősége van: megállapodhatnak abban, hogy lebontják az épületeket és arrébb építik, ami ellent mond az okszerű gazdálkodás elvének, és véleményem szerint költséges és felesleges. Jobb megoldás lehet (ha az engedélyezett teleknagyság erre lehetőséget ad), ha a szomszéd az érintett területsávot egy külön adásvételi szerződéssel megvásárolja. Ehhez telekalakítási szerződést is be kell csatolniuk, amelyet az önkormányzat műszaki osztálya hagy jóvá. A megváltozott telekhatárokat ekkor a földhivatalban is átvezetik.

Pénzügyi háborút is vív Ukrajna, titkos fegyvere a bitcoin

Pénzügyi háborút is vív Ukrajna, titkos fegyvere a bitcoin

Nem kell laborba mennie: megjelent a hormonszintjeit megmutató otthoni teszt

Nem kell laborba mennie: megjelent a hormonszintjeit megmutató otthoni teszt

Egy IKEA-raktárban rejtett el aknákat, emiatt menesztették a lengyel tábornokot

Egy IKEA-raktárban rejtett el aknákat, emiatt menesztették a lengyel tábornokot

444: Nem akarja meghallgatni az ügyészség azt a tanút, aki mindent tudhatna a „Nagymester” korrupciós noteszéről

444: Nem akarja meghallgatni az ügyészség azt a tanút, aki mindent tudhatna a „Nagymester” korrupciós noteszéről