1. Legyen emeletes a fiók!
A fiókok sokszor indokolatlanul mélyek, és az evőeszközök, konyhai apróságok emiatt túl sok helyet foglalnak, és gyakran össze is keverednek. Ha olyan konyhaszekrényt választunk vagy csináltatunk, amelynek fiókjai belülről is „emeletesek”, jobban ki tudjuk használni a kevéske helyet. A fiókok egymásba illeszkedő, kiemelhető tároló elemeibe fontossági sorrendbe csoportosíthatjuk dolgainkat: legfelülre kerülhetnek az evőeszközök, alájuk pedig a ritkábban használt dolgok, így például az alufólia tekercs vagy a hústű.

2. Félkörpolcot a sarokba!
A sarokelemek mindig is a konyhabútorok legrosszabbul kihasználható részeinek számítottak; ide sokszor csak

© sxc.hu

olyan eszközöket és gépeket helyezünk, amelyeket gyakorlatilag soha nem veszünk elő. Ez a szekrényelem még akkor is nehezen és kényelmetlenül közelíthető csak meg, ha ajtaja egy csukló közbeiktatásával, derékszögben nyílik ki − azaz az egymásra merőleges ajtók egy mozdulattal nyithatóak. Ha viszont úgy alakítjuk ki a szekrényt, hogy a sarki ajtó nyitásával maga a polc félkör alakban, mintegy fiókként kifordul a helyéről (az ajtóval együtt nyíló szemetesekhez hasonlóan), már a sarok legtávolabbi pontjába suvasztott edényeket is könnyedén elővarázsolhatjuk.

3. Fiókok előnyben!
Polcok helyett még akkor is praktikus fiókokat használni, ha a konyhaszekrény egyébként nem fiókkal, hanem ajtóval záródik. Így egyrészt nem kell „bemászni” a szekrénybe egy-egy ritkábban használt edényért, másrészt pedig az apróságok sem kallódnak el, mert a fiók oldalfala egy ezt nem teszi lehetővé. Persze nem kell az ajtó mögötti teret teljes egészében befiókozni: bőven elegendő, ha a szekrény aljára kerül egy kihúzható elem. Ennek előnye, hogy így a magasabb konyhagépek is jól elférnek.

4. Rendet a gardróbba!
Az egyszerű, tagolatlan gardróbszekrénybe is több dolgot tárolhatunk, ha azokat rendszerezni tudjuk. Szánjunk hát időt arra, hogy kikalkuláljuk, milyen magasságú és szélességű polcok a legpraktikusabbak (mérjük például le centiméterre pontosan a legnagyobb cipőnket, vagy a kalaptartó dobozkánkat). Ha készíttetjük a szekrényt, már az asztalosnak is ezeket a méreteket adjuk meg, hogy a szekrény egy hajszállal se foglaljon több helyet, mint amennyit feltétlenül szükséges. Ha már kész szekrénybe szabatjuk vagy szabjuk a polcokat és fiókokat, a szélességgel már nem, a magassággal viszont tudunk variálni. Érdemes például úgy beilleszteni a tárolóelemeket, hogy azok fölött éppen annyi hely maradjon, hogy a benne tárolt dolgainkat ki tudjuk venni, de felesleges üres tér ne keletkezzen! Olyan rekeszünk mindenféleképpen legyen, amelyben a kis apróságokat egymásra dobálhatjuk.

5. Textiltagolást a ruhásszekrénybe!
A merevítővel ellátott, rúdról lógatható textiltárolókkal rengeteg helyet spórolhatunk anélkül is, hogy polcokat szabatnánk az egyterű akasztós szekrényekbe. A szélesebb változatokba akár pulóvereket is helyezhetünk, a keskenyebb típusokba pedig praktikusan tárolható a zokni és a fehérnemű is. Ha ilyen tárolót veszünk, figyeljünk oda arra, hogy olyan típust válasszunk, amelynek hátsó oldala teljesen zárt. A mindkét oldalról nyitott elemek, bár olcsóbbak, rengeteg bosszúságot okoznak − hátulról ugyanis minden kipotyog belőlük.