Debrecenben a kereslet típus-független. Lakásválasztásnál az ár, és az egyetem közelsége a meghatározó, illetve egyre fontosabb szempont az egyedi fűtés. Jelenleg egyaránt mutatkozik kereslet a kisebb, gázfűtéses téglalakásokra, valamint a többszobás panelekre is. Ez utóbbi olcsóbb, és több együtt költöző diák esetében – ami egyre jellemzőbb – a drágább távfűtés is megoszlik. A városban egy tégla garzonlakás havi bérleti díja 35 ezer forint körül alakul (a panelé kicsivel kevesebb), míg kétszobásnál 50-60 ezer forinttal kell kalkulálni, háromszobás panelnél pedig 70 ezer forint is lehet a reális bérleti díj. Az egyetem közelsége a bérleti díjban nem, legfeljebb a könnyebb kiadhatóságban mutatkozik meg. Emellett a bútorozottság és a lakás állapota fontos tényező.

 

Szegeden már júliusban elkezdik a lakáskeresést azok, akik bérlet helyett vennének. Nem csak itt, hanem országszerte terjed az a megoldás, hogy az első évben albérletbe költözik a diák, a második évtől azonban – amikor már biztos, hogy még évekig a tanintézményben marad – szülői segítséggel lakást vesznek. Ezt a hátralévő években szívesen osztják meg diáktársaikkal, így csökkentve a havi fenntartási költségeket, és többnyire fedezve a hiteltörlesztés költségét is. Az alföldi egyetemi városban sok külföldi is tanul, akik ugyancsak inkább lakást vesznek. Az olcsóbb panellakások kedveltek (bár távol vannak az egyetemtől), hiszen a lakótelepeken jó a tömegközlekedés, és általában az infrastrukturális ellátottság. Egyetemhez közeli téglalakás 50-120 ezer forint/hó között bérelhető, míg távolabb 30-80 ezer forint-ra csökken a díj. Egy panelszoba pedig akár már 12 ezer forint plusz rezsitől megkapható; ez a kategória aztán egészen 90 ezer forintig elmehet egy nagyméretű lakótelepi lakás esetében.

 

Győrött is egyre gyakoribb a lakásvásárlás, bérlés helyett. Többnyire az egyetemhez közeli, téglaépítésű garzonokat keresik. Bár ez drágább városrésznek számít, az itt megvásárolt ingatlan jó befektetés marad hosszútávon. Bérletre távolabbi, olcsóbb, 35-50 m2 közötti (garzontól kétszobásig) lakások a keresettek, akár tégla, akár panel épületben. A főbérlős ingatlan, az országos helyzetnek megfelelően, itt is csak végső esetben merül fel lehetőségként. Egyetemhez közeli téglalakásnál ezer forint/m2/hó díjjal lehet kalkulálni (rezsi nélkül), míg a másik végletet az egyetemtől távolabbi panelek jelentik, kb. 20%-kal olcsóbban. Sopronban ennél nagyobb bérleti díj különbség a jellemző. Itt a kis tégla garzonok fajlagos ára átlagosan ezer forintnál több, a kevésbé keresett paneleké viszont 700 forintról indul.

 

Veszprémben és Kecskeméten is jellemzőbb, hogy több diák bérel együtt lakást. Az alföldi városban 50-70 m2 közötti ingatlanokat keresnek, míg Veszprémben a kisebb, másfél-kétszobás lakás a favorit. A bérleti díjak Veszprémben magasabbak: egyetemhez közeli téglalakás tipikusan 40-60 ezer forint/hó, míg távolabbi panel garzon már 20 ezertől bérelhető.

 

Pécsett az Egyetemváros, Uránváros és Belváros a legkeresettebb városrészek az egyetemisták körében. A fő szempont a tanintézet közelsége. A 40-60 m2, másfél-, két és fél szoba a keresett intervallum. Az albérleti árak általában nem függnek a lakástípustól (tégla vagy panel). 30 ezer forintról indul egy garzonlakás bérleti díja, ami 2-3 szobás, külföldiek körében is kedvelt belvárosi téglalakás esetében, 70 ezer forintig is elmehet. 

 

 

Bár az albérleti piac nálunk tipikusan mindkét fél kölcsönös kockázatvállalásával működik, mindenképpen javasolt a szerződéses keretet választani. A bérleti szerződés időtartama határozott, vagy határozatlan idejű is lehet, a felmondási idő pedig általában 30 nap. Mivel a határozott időtartam biztonságosabb, kiszámíthatóbb a főbérlőnek, így akár alacsonyabb bérleti díjat is ki lehet így alkudni. Beköltözéskor a bérbeadó általában 1-2 havi díjnak megfelelő kauciót kér. Az albérlőnek érdemes a rezsiről a korábbi számlák alapján előzetesen tájékozódnia, illetve a közüzemi órák állását a szerződésben mindenképpen célszerű rögzíteni.

 

Bútorozott albérletnél érdemes teljes listát kérni a felszerelésről, ingóságokról. Ez természetesen a bérbeadó érdekében a bútorok állapotának feljegyzésével is kiegészülhet. A szerződésben mindenképpen tisztázni kell, hogy az ingatlan közüzemi költségei milyen módon kerülnek kiegyenlítésre, és hogy ezt a bérbeadó hogyan tudja ellenőrizni. Fontos lehet, hogy a telefon, internet, stb. szerződéseket az albérlő saját nevére tudja megkötni. A szerződés tartalma persze szabadon meghatározható, igény szerint ki lehet benne térni például akár a háziállat-tartás feltételeire is.