A CB Richard Ellis nemzetközi ingatlantanácsadó cég szakértői szerint a későbbiekben a befektetői aktivitás a régióban jelentősebb lesz, mint máshol Európában, ahol a pénzügyi piacokon tapasztalható visszaesés hatása erősebb volt. Ezt az is alátámasztja, hogy az elmúlt félévben a közép- és kelet-európai befektetések értéke már a teljes európai piac 9,3 százalékát tette ki, szemben a 2007-es 6 százalékkal, áll a vállalat szerkesztőségünknek eljuttatott elemzésében. 
   

Bulgáriában egy év alatt 79 százalékkal nőtt az ingatlanbefektetések volumene

  

A finanszírozási háttér gyengülése, a világgazdasági lassulás kilátásainak erősödése és általában a piaci bizonytalanságok maradtak azok a fő okok, amelyek a befektetések lassulása mögött állnak. A vevők árakkal kapcsolatos elvárásai megváltoztak: amíg a jelenlegi tulajdonosok profitálnak az ingatlanok magas kihasználtságából, a növekvő jövedelmekből és a befektetés növekvő hozamából, addig nem áll érdekükben a gyors eladás. A közép-kelet-európai régió számos országában ez a helyzet, habár a befektetői kereslet inkább Kelet- és Délkelet-Európában nőtt igazán. Bulgáriában és Oroszországban például jelentősen, 79, illetve 29 százalékkal nőtt a befektetési volumen 2008 második felében az egy évvel korábbi szinthez képest.

A közép-kelet-európai befektetési piacon – ahogyan Európa más részein is – gyors változások mennek végbe: tőkeerős vevők váltották fel az elmúlt években domináns hitelből vásárlókat. Közép- és Kelet-Európába 2008 első félévben visszatértek a német alapok, amelyek 1,6 milliárd eurónyi ingatlanvagyont vásároltak, szemben a 2007-es első félév 1 milliárdjával. A németekkel ellentétben az osztrák és amerikai befektetők jelentősen kevesebbet költöttek a régióban.

A régióban Közép-Európa hagyományos dominanciája továbbra is csökken, mivel a befektetők Kelet- és Délkelet-Európában keresnek befektetési lehetőségeket. 2008 első félévében a három térség aránya a befektetésekből meglehetősen kiegyenlítetté vált: Közép-Európa (31 százalék), Délkelet-Európa (34 százalék) és Kelet-Európa (35 százalék) nagyjából egyharmad-egyharmad körüli arányt képviseltek.

A befektetések döntő többsége (74 százalék) a régió fővárosaiba áramlott, az alpiacokat tekintve pedig az irodapiac (34 százalék) és a kiskereskedelmi ingatlanpiac (32 százalék) képviselte a legnagyobb befektetéseket. A vegyes használatú ingatlanokba (iroda, kiskereskedelem, lakás) irányuló befektetések szintje továbbra is magas maradt, miután 2007-ben jelentős emelkedést mutatott. Ezzel ellentétben az ipari ingatlanokba áramló jelentős tőkemennyiségnél 2008-ban lassulás figyelhető meg: az alacsonyabb hozamok és a csökkenő bérleti díjak a régió egyes részein az ipari ingatlanok értékét jelentős nyomás alá helyezik.

A régióban megfigyelhető tendencia az is, hogy a tulajdonosok által használt ingatlanokat befektetők vásárolják meg. Az összes tranzakció 5 százaléka (291 millió euró, 70 milliárd forint) hasonló, vétel-visszabérlés tranzakció formájában valósult meg, szemben a 2007-es év 178 millió eurós forgalmával.

Jos Tromp, a CB Richard Ellis regionális kutatási vezetője a jelentést úgy kommentálta, hogy azon befektetők, akik a hitelpiacban bíztak, idén sokkal kevésbé aktívak a régió befektetési piacán és ez meglátszik a befektetések szintjén is. Ennek ellenére sok tőkeerős befektető, mint például német nyílt végű alapok, akítvan fognak befektetni a jövőben is. Az ingatlanárak mozgása nagymértékben függ ezektől a tőkeerős befektetőktől, ahogyan a hozamok további emelkedése is.