Allergia a gázkonvektortól

Mérgező a parapet gázkonvektorok égésterméke, amely a lakóépületet nitrogén-dioxidból és szén-monoxidból álló szenynyezőanyag-burokkal veszi körül, lehetetlenné téve a lakások szellőztetését. A káros égéstermékek jó része ugyanis visszaáramlik a lakásba asztmás, allergiás tüneteket okozva.
Amennyiben nincs lehetősége fűtéskorszerűsítésre, akkor a konvektor rendszeres karbantartásával és sok szellőztetéssel csökkentheti a veszélyt, ám ez a technológia hiányosságai miatt nem szűnik meg teljesen. 

Rákkeltő panelek

Az építőanyagokkal egyébként is jó vigyázni. Az azbeszt, a martinsalak, illetve a gázszilikát felhasználásával épült házak különösen nagy kockázatot jelentenek lakóiknak. Magyarországon a hetvenes évek közepétől mintegy tíz évig azbesztszórási technológiával szigetelték sok panelház közös helyiségeit, illetve ezzel fedték a gépészeti berendezéseket. Az azbeszt tüdő- és savóshártya-daganatot (évente száz új esetet regisztrálnak) okozhat.
Az országosan közel 400 ezer négyzetméternyi azbesztes felület eltávolítása folyamatos, így egyre több épületen látni a mentesítést igazoló táblát. Azért mielőtt panellakást vásárol, kérdezzen rá arra is, hogy az azbesztet eltávolították-e már?

Gyanús gázbeton

A gázbeton – más néven gázszilikát vagy pórusbeton – régóta kedvelt építő anyag, ugyanis könnyű, jó hőszigetelő és egyszerű megmunkálni. A gázbeton előállításakor adalékanyaggal kevernek össze cementet vagy meszet, ehhez pedig alumíniumpasztát adnak hozzá. Az alumínium reakcióba lép a vízzel, eközben hidrogén gáz fejlődik, ami szivacsossá teszi a betont, akár egy lyukas sajtot. A használt adalékanyag korábban erőművekben keletkező pernye volt – az ilyen beton szürke színű –, míg az utóbbi másfél évtizedben már homokot használnak, ami fehér színt ad az építőanyagnak.

Arról, hogy a gázbeton egészséges vagy sem, megoszlanak a vélemények. Egy az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által készített magyarországi vizsgálat azt mutatta ki, hogy a forgalmas utak mentén álló gázbeton épületek lakásaiban magas volt a formaldehid koncentráció.  Ez az anyag kis mennyiségben fáradtságot, álmosságot, allergiás tüneteket okoz, míg nagyobb koncentrációban erősen rákkeltő hatású. Más szakértők szerint a megfelelő minőségben megépített gázbeton házak nem jelentenek semmiféle kockázatot. 

Asztmát is okoz a penész

A nedves épületekben előbb utóbb biztosan felüti a fejét a penész, ami számos betegség okozója lehet (TBC, reuma, asztma stb.). A penészesedésnek több oka is lehet; befolyó esővíz és páralecsapódás egyaránt kiválhatja, de a rossz szigetelés, a műanyag alapú, nem lélegző festékek is növelik a kockázatot. Tévedés azt hinni, hogy a penész kizárólag az öreg ingatlanok „betegsége”, sok újépítésű ingatlannál is előfordul, visszás módon sokszor épp a „túl jó” szigetelésű nyílászárók miatt.

Amennyiben penész tapasztalunk, akkor fontos kideríteni pontos okot, már csak azért is, mert az állandó nedvesedés előbb utóbb az épület szerkezetét is károsítja. (Az időlegesen előforduló nedvesedések nem jelentenek ilyen problémát.)

A penészedés sokszor rendszeres szellőztetéssel is orvosolható, amit télen is nagyon fontos. A lakásokban nemcsak a fürdés, főzés vagy a mosás során keletkezik pára, hanem már attól is, ha egy ember a szobában tartózkodik. 

Egy kétgyermekes család például naponta akár 14 liter nedvességet is „megtermelhet” a lakásban. Ha pedig az ablakok és az ajtók jól szigeteltek, akkor ez a páramennyiség nem tud eltávozni a lakásból. Ilyenkor a bútorok, a párnák, a különböző szövetek és a falak szívják magukba azt. A lakás páratartalma ilyenkor megugrik, a külső homlokzat pedig gyöngyözni kezd. Rosszabb esetben a plafonon vagy a szobák sarkában megjelenik a penészfolt.
.