szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A tíz alvállalkozó és 70-80 munkása  csütörtökön reggel...

A tíz alvállalkozó és 70-80 munkása  csütörtökön reggel jelent meg a Béke utcai épület előtt, és kiszerelte a nyílászárók egy részét. Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a demonstráción elmondta: az akcióra azért került sor, mert a beruházó és a fővállalkozó több hónapja nem fizeti ki az egyik alvállalkozót, aki 181 ajtót vásárolt és épített be a saját pénzén. Amíg nem fizetik ki az ajtókat és a munkát, addig az alvállalkozó tulajdona, ezért elviheti - hangsúlyozta. 

(illusztráció)


Miután jelképesen kiszereltek 8-10 ajtót, a demonstráció résztvevői a fővállalkozóhoz mentek, ahol átadták azt a dokumentumot, amelyben közlik a céggel: a ki nem fizetett nyílászárók egy részét figyelemfelhívás végett kiszerelték, és követelik a cégtől: azonnal találjon megoldást a kialakult helyzetre.

Mindenki mindenkinek

Az eset ismételten ráirányította a figyelmet a magyar építőipar egyik jellemzőjére, a körbetartozásra. Ahogy Koji László, az Építési Vállalkozók Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke az ingatlanmenedzser.hu-nak elmondta, az ágazatban legalább 400 milliárddal tartoznak egymásnak a cégek. (Más becslések szerint az összeg 1000 millárdra rúg.)  Ennek negyede, 80-100 milliárd forint már csak  „kockás papíron” nyilvántartott, felszívódott tartozás – sohasem jutnak hozzá azok, akik elvégezték a munkát. Ugyanis cégek sora megy tönkre – hogy aztán a tulajdonosaik, megszabadulva az adósságoktól, új vállalkozást alapítsanak, és újra beszálljanak a nagy magyar építőipari spirálba.

Ettől – ha lehetséges – még kaotikusabb lesz a helyzet, ugyanis nálunk – ellentétben néhány európai ország gyakorlatával – teljes a vállalkozás szabadsága. Máshol szigorúbbak a szabályok, akinek a nevéhez felszámolás köthető, az meghatározott időre kénytelen kiszállni a gazdasági életből.

Eleve reménytelen

Hiú ábránd, hogy rövid időn belül változik a helyzet, fogalmazott Koji László, ugyanis egy-két éven nem várható az építési piac bővülése, az ágazat idei teljesítménye a 2003-as szintnek felel majd meg a jelenlegi trendek szerint. Az alelnök beszámolt arról is, hogy ugyan kis lépésnek tekinthető, de szeptember elsejétől bevezették a kötelező minimális rezsi-óradíjat, amit 1900 forintban állapít meg a jogszabály.

Ezzel nehezebb lesz áron alul elvállalni a munkákat – a körbetartozások egyik fő oka, hogy sokan úgy szerződnek fővállalkozóként, hogy tudatosan lenyomják a díjakat – vagyis szinte bekalkulálják, hogy valakit, vagy valakiket nem tudnak kifizetni. A törvényalkotás már  igyekszik "figyelni" a jelenségre, más kérdés, hogy a szabályozás érdekes helyzetekhez vezethet - a HVG nemrégiben foglalkozott egy ilyen esettel.

Hiteleznek, hogy dolgozhassanak
 
Az iparág rossz helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy az alvállalkozó hitelezi meg az anyagokat. "Míg korábban a nagyobb építkezéseken az volt az általános gyakorlat, hogy az építőanyagokat a fővállalkozó biztosította, ma már egyre gyakoribb, hogy például a téglát a falazással megbízott alvállalkozónak kell megvennie, s az építőanyag árát csak a teljesítés után, a megbízási díjjal együtt kapja meg. Ez amellett, hogy átmeneti likviditási nehézséget okozhat egy kisebb vállalkozásnál, növeli az alvállalkozó kockázatát is, hiszen, ha a megbízó végül valamilyen okból nem fizet, a munkadíjon kívül az építőanyag árát is elbukhatja a cég", derül ki a nol.hu év eleji, átfogó elemzéséből.


Cég nem vész el, csak átalakul
 
Arról, hogyan is „működik” a mindenki tartozik mindenkinek rendszer, a Vas Népe napilap írásából kaphatunk képet. „Nem számít, van-e szerződés, a szélhámosok bárkit megkopaszthatnak, hogy aztán néhány hét vagy akár pár nap múlva egy másik kft.-ben tűnjenek fel, mint ahogy ez a festő által elmesélt történetben is történt. Az építőiparban számos kisvállalkozónak van többmilliós kintlévősége. Akik megtehetik - ablakosok, fűtésszerelők -, ilyenkor visszamennek és kiszerelik az általuk korábban beépített elemeket, a kőművesek és a festők azonban tehetetlenek. Az érintettek összefogása talán visszaszoríthatná eme vadkapitalizmust, ám ehhez az kellene, hogy senki ne vállaljon munkát olyan megbízónak, akinek tartozása van" - olvasható az írásban.
 
Megásatták a sírját az adóssal
 
A pénzük után futók egyre drasztikusabb módszerekhez folyamodnak. Tolna megyében szintén építőipari tartozás miatt raboltak el egy vállalkozót, megásatták vele sírját, belefektették, késsel fenyegették, és csak azután engedték el, hogy aláírta a tartozását elismerő kötelezvényt. A Kék fény legutóbbi kiadása feldolgozta az esetet, az előzetesben lévő gyanúsítottak elvégzett munkájuk után járó pénzükhöz szerettek volna hozzájutni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!